Sok egyetemi szakon miért erőltetik annyira a matematikát?

Én matek szakot végeztem, és én sem érte, hogy nektek miért kell ez. Sőt, prog-matos tanítványom is van, és agyrém, miket kell tanulniuk. Egészen absztrakt algebrai struktúra-elmélet végképp feleslegesnek tűnik.

Tényleg teljesen felesleges a közgázon is.

Mindezt matekosként gondolom.

(Talán azért kell ennyi matek, hogy legyen állása a sok matematikusnak :))

(Talán azért kell ennyi matek, hogy legyen állása a sok matematikusnak :))

Meg azért mert aki ért az informatikához nem tanárnak fog menni rosszabb fizetésért, unalmasabb munkáért.

"Ott is volt matek, de egyszerűbb és ésszerűbb, mint Magyarországon. "

A feleségem német egytemen tanul. Sokkal komolyabb matekot tanul mint ami magyarországon volt.

És a további tárgyakhoz szükség van rá.

Pl. van mágnesesség, amit 3x-os integrállal lehet leírni, és a hozzátartozó matek2 kell hozzá 100%-ig.

De ugyanez a villamos dolgoknál is, meg a szabályozástechnikánál is, amikor nem akarnak többed rendű diffegyelnetet megoldani, akkor kell tudni mi a laplace transzformáció, és azzal oldják meg képtartományban. Illetve fourierrel is lehet frekvenciatartományban.

És a vicc hogy akkor csak vizsgára tanulta, most tanulhatja újra, mert mégis tovább kell, és vágni kell, mit miért csinálunk.

Persze volt kolegám, aki valami hoki egyetemen kitűnőre végzett, lehet azt is. De ne általánosíts hogy németeknél másképp van.

Itt is van gagyi meg szemét egyetem.

Röviden? Hogy tudjál gondolkodni.

Hosszabban? Van olyan tudás, aminek prompt, direkt haszna valóban nincsen. Ilyen pl. a gazdasági matematika. Ellenben az így szerzett tudást már felhasználhatod arra, hogy egyes folyamatokat megérts és modellezni tudj, majd azokra alapozhasd a munkád vagy az életed.

"Viszont, évekig nem tudta letenni a mérnök-info diplomát valami matekos tárgy miatt.Persze, nem volt a tanulás bajnoka."

A kulcsszó a második mondat.

"Ott is volt matek, de egyszerűbb és ésszerűbb, mint Magyarországon."

Ez mondjuk eleve nem biztos, lehet, hogy csak jól lett elmondva. Tanárból is sokféle van. Nomeg megjelenhetett egyfajta bizonyítási vagy teljesíménykényszer, aminek az eredménye lett a sikeres végzés. Ennyiből sajnos nem lehet eldönteni. Eleve, ha még egyszer ugyanazt tanulta, akkor már volt rálátása a dologra (ismétlés, ugyebár), aminek szintén következménye, hogy jobban megy.

"Én közgazdaságit végeztem, de ide sem kellene ez a barom sok matematika."

Nézd meg a kimeneti ismereteket, és azokat vidd végig, hogy a megértéséhez mi kell. Érdemes.

"A statisztika viszont kell."

Ami szintén matek, nem is kicsit...

"A feleségem német egytemen tanul. Sokkal komolyabb matekot tanul mint ami magyarországon volt. "

Ez eléggé egyetemfüggő szerintem. Nekem több BME-s ismerősöm kiment MSc-re, és az ottani hallgatók olyanokkal küszködtek, amit itt BSc-n keményen belédvernek.

(Laplacet meg Fouriert nem hiába villamosságtanban kérik számon keményen, hiszen minden erre épül)

A matekkal szűrik ki az értelmesebb diákokat. Nem igazán lehet bemagolni.

Van rengeteg állás amit mérnököknek hirdetnek de nem kell hozzá matek tudás pl művezetők stb. De az egyetemi képzés alapvetően nem arra való hogy ezekre az állásokra képezzen embereket. És ha valóban meg szeretnéd érteni mi mért működik akkor kell a matek. A közgazdaságban is rengeteg helyen használják. pár példa

[link]

7# Itt is bachelor-nél szivatnak. Ha valaki valami gagyibb egyetemről jön, akkor elfogadják, a master meg "nyaralás".

na jó nem, de ott már nem szivatnak annyira.