Itt olvastam egy válaszban, hogy nem éri meg se villamosmérnöknek, se gépészmérnöknek tanulni, mert mire kb végezne az ember az egyetemmel, addigra az egész ipar a feje tetejére áll. erről mondanátok véleményt?

És abból mit is tudunk meg? Ez most olyan, hogy nézzük meg kinek hányas a diploma minősítése? És ha ötös, akkor:

- ügyesen puskázott,

- ügyesen magolt, de egy hét múlva úgy is elfelejti,

- szépen megértette és remélhetőleg alkalmazni is tudja amit megtanult,

- kihúzta az egyetlen tételt amit tudott.

A jegyek ezek alapján sok mindent elmondanak.. Vagy akár a felvételi pontszámok....:) Nyilván meg van a szórása a négy esetnek, de óriási butaság aszerint kiemelni valakit, hogy hány ponttal vették fel az adott egyetemre. Annak idején nálunk is sok ötös született magyarból és történelemből egyetemi csoporttársaim körében és ez meg is látszódott a tanulmányi eredményeiken.:) Illetve olyan kollégám is végzett a BME-n ötössel, akit a hétköznapokban olyan probléma is megfog, hogy hogyan olvasson ki egy egyszerű értéket egy műszaki rajzból.:)

Én egy egyetemen láttam ezt az adatot prezentáció formájában:) és ez nem időben van mert időben kb ezerből 1 ember végzi el mert mindenki bukik egyetemen és innentől +1-2 félév eléggé várható:)

Ja és hozzátenném hogy voltam már ilyen diploma osztón igaz az nem gépész vagy villamosmérnöki volt hanem mérnök infó és ott se voltak többet mint 30-50:)

Amúgy nem értem miért hiszi mindenki azt hogy akkora túlképzés van mérnökökből.

Elárulom hogy nem ritka hogy az első félévet elkezdik pl 500-an és a második félévre marad 150-200 ember. Ez elég nagy szórás ugye?

Kezdjük az elején:

1. ha EU szinten nézzük olyan szintű mérnök hiány van, hogy az nem 5 év alatt fog helyre állni.

2. A képzés színvonala a béka segge alatt van. Most friss diplomások közül 40 jelentkezőből egyetlen egyet nem tudtunk felvenni, gyakornoki programra! Alapvető hiányosságok miatt. És alapvető kérdéseken buktak el. Mellény persze jó nagy. Pl ilyen alapvető kérdés: három azonos kondenzátort deltába kötve építesz be a fázisjavító berendezésbe, mekkora kondenzátorok kellenek 400V vonali feszültség esetén, tiszta színuszos szimmetrikus háromfázisú hálózat esetén ha 50kVAr kompenzációt akarunk elérni. És ezt nem képes kiszámolni.

3. A gond általános iskolában kezdődik és a középiskolában folytatódik ahol se matekot se fizikát (se kémiát) nem tanítanak rendesen. Kérdés: egy szög cosinusa 0,8 mennyi a szinusza? (és ehhez előveszi a számológépet!) és sorolhatnám. Ilyen oktatás mellett sose fog kijönni villamos/gépészmérnök. És itt nem azokról beszélek akinek a diplomájukba az van írva villamos/gépészmérnök hanem olyanokról akik valójában azok is. Akik megértik mit jelent mérnöknek lenni, úgy gondolkodni stb.

Amit valaki írt, hogy hány százalék a lemorzsolódás, ahhoz számoljuk hozzá azokat akik így-ágy elvégzik az egyetemet, aztán diplomás villanyszerelősegéd lesz belőlük mert kb. annyit értenek a villanyhoz. Vagy first level fénymásológép karbantartó... Ha így nézzük az arányokat az elmúlt néhány év tapasztalata alapján a végzettek max. 3-5% az aki tényleg mérnök (ez a nálunk lefolytatott állásinterjúk tapasztalata alapján mondom, nem hivatalos statisztika).

Továbbá aki így kezdi a kérdést az inkább menjen büfé-ruhatár szakra ott jobban fogja magát érezni. Én úgy gondolom, hogy a gépész/villamosmérnöki "szakma" ennél sokkal sokkal többet jelent. Aki így gondolkodik tapasztalataink szerint nem fogja magát ezen a pályán jól érezni.