Hogyan lehet valakiből matekzseni?

születési adottság kérdése, hogy mennyi az affinitása a matekhoz

Unokaöcsém világéletében 5-ös volt matekból úgy, hogy alig tanult rá

Más agymüködés és (vagy agyfelépités) vélhetően

Kicsit irigykedtem is rá ezért mert én meg olyan hülye voltam mint a segg a matekhoz :D

nemtudom unokaöcsémen kivűl nem ismerek mást aki 5-ös lett volna végig matekból

Annyi biztos, hogy agyalós nyugodt gyerek

Bár nem vagyok matekzseni de matematikus vagyok. Azt szokták mondani hogy a matematikusok egy teljesen másik állatfaj :) főleg gondolkodásilag különböznek. Ezt nem tudom neked pontosan definiálni, egy példát tudok viszont hozni: valaki itt megkérdezte, hogy milyen a matematika alapszak egyik egyetemen, jó-e a közösség. Erre a válasz egy hallgatótól, hogy definiálja számára mit jelent a "jó" közösség.

Ebből szerintem látszik, hogy egy matematikus számára relatív fogalom, mint pl a jó nem létezik.

Egyébként valamennyire valóban születés és rátermettség kérdése, de ez csak az egyik oldal, meg is kell dolgozni a tudásért és a tehetséget ki kell aknázni. Középiskolai szinten szerintem akárki elboldogul, sok sok munka árán akár 5-ös szinten. Viszont a felsőbb matematika világa teljesen más, oda valóban úgymond "születni kell"

Már a kérdés önmagában sem egyértelmű. Nyílvánvalóan definiálni kéne, mit értünk "zseni" alatt, mert ahány ember, annyiféle felfogás lehetséges.

Míg a matematikában kevésbé jártasak a jó fejszámolóképességet, vagy egy-egy összetettebb általános iskolai példa hibátlan megoldását is a "zseni" határozott jelének tulajdonítják, addíg felsőbb matematikát űző kollégák simán hülyének nézik azt, aki nem hallott mondjuk a differenciálegyenletek stabilitáselméletéről, holott mások megkérdőjelezhetik még utóbbi fejezet ismeretének szükségességét a "zseni"-séghez...