Hogyan alapithatek egyesuletet, hogy ne kelljen a heti öt órás tesnevelest teljesitenem iskolában?

Egyesület alapításának szabályai az alapítás menete, a működés legfőbb pontjai.

Alapítás lépésről-lépésre

Egyesületet legalább 10 fő tag hozhat létre úgy, hogy ez a 10 alapító tag a szervezet megalakulását kimondja, alapszabályát megállapítja és ügyintéző, képviseleti szervét megválasztja. Az egyesületnek magyarországi székhellyel kell rendelkeznie. Alapító vagyon az egyesület alapításához nem szükséges.

Az alapítás menete:

•Össze kell szedni legalább 10 alapító tagot és ezeknek együtt, személyesen kell jelen lenni az alakuló ülésen

•A 10 alapító tagnak ki kell mondani az egyesület megalakulását (nem közfelkiáltással, hanem egyvalaki kimondja, hogy az ilyen és ilyen nevű egyesületet megalakítjuk)

•Az alakuló ülésen el kell fogadni az alapszabályt, és utána meg kell választani az egyesület képviselőjét és a tisztségviselőket, akiknek nevét, lakcímét a létestő okiratnak és a jegyzőkönyvnek egyértelműen tartalmazni kell. A választás az alapszabály rendelkezése szerint lehet nyílt vagy titkos

•Az alakuló ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely mellé a jelenlévő tagok nevét, címét és aláírását tartalmazó jelenléti ívet kell felvenni és a bejegyzéshez mellékelni. A jegyzőkönyvnek egyértelműen tartalmazni kell, hogy az egyesület mikor, hány fővel alakult meg és tartalmaznia kell, hogy a tisztségviselőket hogyan választották meg.

•A tisztségviselőknek elfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük

•Az alakuló üléstől számított 30 napon belül a bíróságon nyilvántartásba kell vétetni az egyesületet

2014. március 15. után nem kötelező az egyesület alapításához alakuló közgyűlést tartani, az új szabály szerint az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. Ebből az következik, hogy alakuló közgyűlés helyett elegendő, ha tíz fő az alapszabályt aláírja.

Feladatok az alakuló közgyűlés, illetve az alapszabály aláírása után:

•Elő kell készíteni az alakuló közgyűlésen született dokumentumokat (ez a képviselő feladata):

1. A jelenléti ívet, amelyből egyértelműen kiderül, hogy legalább 10 alapító tag együttesen jelen volt az alakuláskor. Ezt aláírással kell igazolni és a jelenlévők neve, lakcíme mint azonosító adat szükséges (tehát név, lakcím, aláírás). A lista nem nyilvános, azt a bíróság nem hozza nyilvánosságra, és a bejegyzéskor sem küldi vissza, tehát egy hiteles másolatot készítsünk róla. Amennyiben nem alakuló közgyűlésen fogadták el a tagok az alapszabályt, úgy jelenléti ívre nincs szükség;

2. Az elfogadott alapszabályt, amelyről szintén legyen másolatunk;

3. Amennyiben a tagok alakuló közgyűlésen fogadták el az alapszabályt, úgy az alakuló ülésről készült jegyzőkönyvet, amely eredeti példányát szintén nem küldi vissza a bíróság, tehát erről is legyen hiteles másolatunk vagy még egy eredeti példány;

4. Ezek mellé csatolni kell :

•a képviselő, ügyintéző (és felügyelő bizottsági tagok ha van) feladatot elvállaló és összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozatát, mely azt is igazolja, hogy nincsenek a közügyektől eltiltva;

•a székhely használatára vonatkozó nyilatkozatot és a használat jogcímét igazoló iratot;

•a jogszabály szerinti kérelem nyomtatványt kitöltve és képviselő által aláírva. Amennyiben elektronikus utat választja a szervezet a bejegyzésre, a nyilvántartásba vételi kérelmet elektronikusan tölti ki a képviselő. A nyilvántartásba vételi kérelem (és egyéb kérelmek) űrlapjai a www.birosag.hu "Nyomtatványok, űrlapok" menüpontjában érhetőek el.

A jogszabály tételesen felsorolja, milyen dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez: 2011. évi CLXXXI. Tv. 21-22, és 63-66.§.

Bejelentkezés, nyilvántartásba vételi folyamat elindítása:

A fenti dokumentumokat a székhely szerint illetékes megyei törvényszék, a fővárosban pedig a Fővárosi Törvényszékhez kell benyújtani. Ha rossz törvényszékhez adjuk be az iratokat, akkor a bíróság hivatalból továbbítja a megfelelő helyre a képviselő egyidejű értesítése mellett.

2015. január 1. után az alapítványok és egyesületek választhatnak, hogy papír alapon vagy elektronikus úton nyújtják be a kérelmet és kommunikálnak a bírósággal. Papír alapú esetében a dokumentumok személyesen bevihetők az illetékes bíróságokhoz vagy postán ajánlott tértivevényes módon is beküldhetők. Elektronikus benyújtás esetén az Ügyfélkapun adja be a szervezet a kérelmet. A nyilvántartásba vételi kérelmet az elektronikus űrlapon, a többi, fent felsorolt csatolt dokumentumot pedig elektronizálva, minősített elektronikus aláírással adjuk be. Egy okirat akkor tekintendő elektronikus okirati formába átalakítottnak, ha az okirat elektronikus másolatának képe megegyezik a papír alapú okiratéval.

Mindezeket egy példányban kell benyújtani és mindenből legyen nálunk is legalább egy teljes hitelesített másolat sorozat. Ha elektronikusan adjuk be az iratokat, akkor is meg kell őrizni a papír alapú okiratokat.

Fontos:

•Az alakuló ülés időpontjától számított 30 napon belül forduljunk a bírósághoz a bejegyzés érdekében, mert ennyi a különböző okmányok „érvényességi” ideje. A törvény egyébként nem ír elő határidőt.

•Illetéket fizetni nem kell, ügyvédi képviselet nem kötelező.

•A bejegyzéshez sem az alapító tagok, sem a képviselő aláírási címpéldánya nem kell.

A bíróság a beérkezett kérelmet és mellékleteit megvizsgálja, hogy azok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek. A bejegyzésről végzésben határoz, s azt megküldi a képviselőnek és az ügyészségnek,

További teendők

•Az eredeti jogerős végzést és legalább egy teljes, a bejegyzés alapjául szolgáló dokumentum-sorozatot őrizzünk meg!

•A jogerőre emelkedés napját követően az adószám és a statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokat a bíróság továbbítja az állami adóhatósághoz és a KSH-hoz (2015. január 1. után lép érvénybe, addig a korábbi rend szerint kell eljárni). Az adószámot és a statisztikai számjelet az adóhatóság és a KSH közli a bírósággal, amely azt hivatalból, elektronikus úton bejegyzi. Így az adószám és a statisztikai számjel kérését a szervezetnek már nem kell különállóan intézni.

•Az adószám megszerzése után 8 napon belül az elektronikus hatósági ügyintézéshez (Ügyfélkapu) szükséges regisztrációt el kell végezni az okmányirodában.

•A jogerős végzéssel, adószámmal lehet is menni a pénzintézetbe a bankszámlát megnyitni.

•Most már célszerű, de nem kötelező a képviselőnek aláírási címpéldányt készíttetni közjegyzővel, mert egyre több pályázatnál kérik ennek bemutatását.