Szerintetek is lehetetlen diploma nélkül jól boldogulni?

A történetem a következő: Elvégeztem a nyolcosztályos gimnáziumot (jó eredménnyel, biológiából érettségiztem),igazából nem tudtam pontosan mit szeretnék, csak azt h a biosz érdekel, de egyetemre eleinte nem akartam menni, a szüleim unszolására jelentkeztem, meg mert szerint muszáj egyetemre menni. Fel is vettek, elvögeztem 3 szemesztert, aztán a 3-ik szemeszterben úgy döntöttem, h otthagyom, nem igazán érdekelt az egész, nem éreztem ott jól magam. Volt két tárgyam, ami első szemeszterben nem lett meg, csak toltam magam előtt, ezért csúsztam is volna minimum egy évet. Ezért is döntöttem úgy, hogy ott hagyom, nem szeretném pazarolni a szüleim pénzét, mivel kollégiumot már nem kaptam, az albérlet pedig drága. Úgy gondoltam felesleges maradnom, meg, amint írtam kínlódtam ott, nem is nagyon akartam tanulni, meg főleg időközben rájöttem, hogy ez engem nagyon nem érdekel. Anyukám meg teljesen kétségbe van esve, hogy minden ismerősünk gyerekének, van/lesz diplomája, kivéve nekem nem. Így nincs jövőm, majd lehetek takarítónő vagy gyári munkás. És most teljesen összetörtem, igazából nem is tudom mit kezdjek magammal, de főleg az a rossz, hogy senki nem támogat. Mindenki csak azt látja, hogy most rontom el az életem, meg a jövőm. Tényleg mostmár sehova nem leszek jó, nem lehet majd tisztességes munkám? Én szívesebben dolgoznék, mint tanulnék. 20/L