A Jena plan iskolának lebutítva mi a lényege?

A Jena-plan szerint a gyermek alapvető erői: a mozgásvágy, a tevékenységvágy és a társas ösztön, továbbá a „tanulási ösztön”, ami a más reformpedagógiákban megjelenő „kíváncsiság”, „felfedezési vágy” fogalmával rokon.

A gyermek legfontosabb szükségletei a csoportban: a biztonság, a másokhoz való tartozás és a szeretet, a megbecsültség érzése. Hogyha pedig egyénileg nézzük őket, figyelnünk kell a gyermekek tudás, esztétikai élmény, illetve önmegvalósítás iránti szükségletére.

A Jena-plan pedagógiai célkitűzése, hogy az individuális gyermeket közösségi személyiséggé formálja. Ezért a tanulási folyamatot a közösség számára releváns tevékenységekre fűzik fel: ilyen a közös beszélgetés, a munka és a közös ünnepek. Külön hangsúlyozzák, és a pedagógiai folyamatba beépítik a játéktevékenységeket is.

A munka szervezése a „ritmikus heti terv” alapján történik, ami a fent említett beszélgetés-munka-ünnep-játék köré szervezett tevékenységek váltakozására épül. Az osztályterem dinamikusan alkalmazkodik ezekhez a tevékenységekhez, különböző „tevékenységterek” alakíthatók ki.

Az eredeti Jena-plan iskolákban vegyes életkorú tanulócsoportok működtek, melyekben tudatosan használták az eltérő életkorú gyermekek egymásra gyakorolt hatását. A Jena-plan mai követői azonban inkább az osztályfokok szerinti besorolást követik, ahogyan a „Montessori-jellegű” képzési formák sem őrzik ma már a Montessori által megálmodott vegyes életkorú csoportokat.