Az ilyen filozófiai kérdésekre mit lehet válaszolni?
Esszékérdések:
Mi a filozófia?
Miért ülök itt a zárthelyin?
Gondolkodom, tehát vagyok?
Hogy kell az ilyen kérdésekhez egyáltalán hozzányúlni? Köszi, aki egy picit is segít.
Azt, hogy mi a filozófia azt nem tudom. Tulajdonképpen megoldások keresése, agyalás dolgokon.
Azért ülsz ott a zárthelyin, mert ott kell ülnöd, hogy a jövőben ne pusztulj éhen.
Mivel jelenlegi ismereteink szerint a kavics nem képes gondolkodásra, mégis létezik, tehát nem ez a létezés feltétele, hanem, hogy valamilyen módon érzékelhető vagy-e. És mivel érzékelhető vagy, ezért létezel, vagy.
Én így válaszolnék. Lehet nem voltam jó segítség, de legalább megpróbáltam. :P
A filozófia a dolgokat átfogó módon megközelítő "diszciplína". Ez alatt azt kell érteni, hogy nem egyes tudományok módszerét, eszköz- és fogalomtárát használja fel, hanem valamivel szabadabb, de mégis a józan észhez ragaszkodik (ha nem éppen azt támadja paradox módon). Ebből következőleg az egyetlen diszciplína, mely akár saját létjogosultságát is megkérdőjelezheti.
Hogy miért ülsz a zárthelyin, annak külső és belső indoka is van. Külső, hogy ez az elvárás, így lehet csak jegyet szerezni stb. Belső indok, hogy fontos számodra, hogy jegyet szerezz a tárgyból, elvégezd az egyetemet, vagy csak hogy szégyellnéd, ha nem mennél el. Bernard Williams szerint fel lehet így osztani az indokokat, de igazából cselekedeteink magyarázatául közvetlenül mindig belső indok szolgál, hiszen bármilyen külső indok csak akkor motivál, ha valahogy "elsajátítjuk".
Hogy a harmadik kérdésre igen válasz adható-e, attól is függ, mekkora filozófiai mélységet tulajdonítasz annak az állításnak, hogy "vagyok". Mit jelent "lenni"? Meg egyáltalán jogos-e azt állítani, hogy "ÉN vagyok"? Hiszen ami biztos, hogy gondolatok, gondolkodás van, de mennyire jogos, nem túlzó az az állítás, hogy ezeknek mind, vagyis a gondolkodásnak és a létezésnek van EGY és KÖZÖS alanya?
A filozófia az az alaptudomány, ami tárgyalja mindazt, ami van, ami különbözik a semmitől. Mindazt, ami valamilyen módon megvan, a bölcseletben a létező, a létezés, a dolog, vagy a valóság kifejezéssel jelöljük. Így létező például a toll amit fogok, a papír amire írok, de létezőnek kell tekintenünk a hétfejű sárkányt is, amennyiben képzeletbeli létezőként különbözik a semmitől. Létező minden, ami érzékelhető, elképzelhető és fogalmilag megragadható.
Azért ülök itt a zárthelyin, mert itt szeretnék lenni.
Descartes amikor megalkotta ezt a mondatot, feltette, hogy hogy az érzékszervei becsapják, körülötte minden csak illúzió, nincs semmiféle bizonyosság. Ebben az esetben egy dologban még mindig biztos lehetett: hogy ő, aki mindezt gondolta, létezik, így azt gondolom, hogy igen. Létezem.
Remélem tudtam segíteni.
"a kavics nem képes gondolkodásra, mégis létezik"
A kavics attól létezik, hogy körülötte vannak gondolkodó emberek, akik látják és érzékelik.
Tehát azért vagy a gondolkodástól, mert a puszta létezéseden kívül észleled önmagad, a körülötted lévő világot, és ezeknek kölcsönhatását, viszonylatát. Ezekben mutatkozol meg.
Nem csak a tárgyszerű, anyagi dolgok, hanem elvont fogalmak létezése is függ attól, hogy észreveszik, figyelnek rá, megcsillan gondolatban (nem muszáj ehhez gondolkodni/filozofálni hosszasan rajtuk), még az anyagi, látható, közvetlenül érzékelhető dolgokat sem észlelem minden esetben, attól hogy azok önmagukban léteznek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!