Mennyire nehéz megszerezni egy tudományos doktori (PhD) címet?

" Pl. ha van egy teljes munkaidős munkahelyem "

Tudtommal doktori képzés mellett nem lehet.

Kétféle módon szerezhetsz itthon Ph.D. címet;

1.) szervezett képzésben; ilyenkor beiratkozol pl. a SOTE Doktori Iskolába, tárgyakat kell hallgatnod, majd vizsgáznod belőlük, a végén két tárgyból szigorlat, publikálás, majd védés. Ez elvileg 3 év, gyakorlatban hacsak nem kezdtél el a témán korábban dolgozni (pl. TDK-sként), akkor több. Nekem 7 év volt az első kapavágástól az ünnepélyes avatásig.

A nem-szervezett (egyéni) képzésben dolgozhatsz mellette, megírod a disszertációt, megjelennek a közleményeid, és akkor jelentkezhetsz. Itt három tárgyból kell szigorlatozni.

MÁS, mint az M.Sc.: az M.Sc. -nél végig "fogják a kezedet", végigcsinálod a tárgyakat, majd dipomamunka védés. A Ph.D.-nél semmi nem garantálja, hogy olyan eredményeid születnek, amiket lehet publikálni.

A doktori fokozatszerzés fő nehézségét a tudományos publikációs követelmények teljesítése jelenti. Vagyis maga az előírt tudományos teljesítmény. Színvonalas doktori iskolákban két vagy három impact factoros folyóiratban megjelent, vagy közlésre elfogadott cikket írnak elő, az értekezés témaköréből.

Sajnos vannak olyan egyetemek és olyan doktori iskolák is, ahol (főként egyesek számára) el lehet térni a fenti követelmények teljesítésétől, vagy eleve kiskapuk vannak a szabályzatban. Ennek tipikus megoldási módja, hogy a "kellő színvonalú publikációs teljesítményt" egy bizottsági szavazáshoz kötik és ott azt szavaznak meg amit akarnak. Az urambátyám világ másik kedvelt megoldása az "egyéb szakmaspecifikus teljesítmény" amivel kiváltható a nemzetközileg referált publikáció.

Nyilván ez utóbbi esetekben a PhD fokozatot nem nehéz megszerezni, csak benne kell lenni a megfelelő érdekkörben.

Összefoglalva tehát a válasz nagyon függ az egyetemtől és azon belül doktori iskolától, valamint a jelölt témavezetőjének érdekérvényesítő képességétől és szándékától.