Mégse akarok érettségizni, de egyáltalán nem. Mit tegyek?

Szerintem ez normál a te korodban, nem csak te érzed ezt, hanem még millió ennyi idös gyerek.

A hormonjaid a magasban, az energiád a béka feneke alatt. Mo-n még a fiatalok helyzete elég kilátástalan nem tudod, hogy mit is tudnál csinálni érettségi után. Mi lesz veled egy év múlva? Ezek mind mélyen aggasztanak téged. Nincsen egy terved, egyelképezelésed, hogy miben vagy jó, mi lenne a legjobb a középiskola után. Mindenhonnan csak azt hallod, ha egy x munkát kitanul azzal nem lehet pénzt keresni, azt és ezt sem érdemes csinálni, mert nem fizetik meg. Te meg ott vagy, hogy bizony olyat akarsz csinálni amivel lehet pénzt keresni.

Ami nagyon fontos lenne most, hogy meglásd magadban, hogy mi is az amihez kedved lenne, amihez értesz, ami te vagy, amiben eltudod magadat képzelni. Ez energiát adna neked, és könnyen leéretségiznél.

"kutató szeretnék lenni, neurobiológus, alváskutató, pszichológus ilyesmi."

Nem akarlak megbántani, de reálisabb célokat tűzz ki magad elé. Aki ennyire lusta és motiválatlan, az nem fog 5-15 évig tanulni, olyasmit is, ami esetleg annyira nem releváns a számára. Kutatónak lenni azt jelenti, hogy képben kell lenni a legfrissebb szakirodalommal, követni kell a tudományág változásait, újdonságait, tehát nincsen pihenés, nincsen láblógatás, minimum nyugdíjas korodig tanulni fogsz. A kutatás sem olyan, hogy elkezded, és pár nap múlva hasznos, kézzel fogható eredménye van. Többnyire inkább évekig semmi sem történik, és aztán vagy találsz valamit a többéves kutatásoddal, vagy nem. És általában inkább nem, ritkán jön össze az áttörés, a tudományos haszon.

A pszichológiáról tudnék részletesebben nyilatkozni, de inkább csak annyit mondok, ilyen hozzáállással takarítani sem mehetnél semmilyen egyetemre.

Nem muszáj elmenned, viszont akkor bukod a pénzedet. Bár ha nem tanulsz rájuk és úgy mész el megbukni, akkor is bukod a pénzedet lényegében. Azért ilyen fiatalon ennyire motiválatlannak lenni nagyon nagy probléma, hiszen mi lesz veled pár év múlva, amikor még többet kellene tanulni, és már esetleg dolgozni is kell? Azt is unni fogod, és inkább leülsz tv-zni?

Érdemes felkeresned egy pályaválasztási tanácsadót, esetleg egy önismereti terápiát.

19:03, amikor írtam a hozzászólásomat még nem volt kint az amit írtál.

Nos, ez, hogy "kutató szeretnék lenni" nem így megy ám. Ilyen alulmotiváltan pedig nem is leszel az. Hidd el, hogy az összes munka unalmas lesz pár éven belül és egy kicsit sem fog érdekelni, a kötelező rossz lesz. Gyógyszerészetin nem kell félni a matektól, jellemzően minden egyetem minden szakán az ott lévő hallgatók eléggé ferdítenek, egyáltalán nem teljesíthetetlen a matek sem ott, sem máshol. Gondolj arra, hogy évente több tízezer ember átjut rajta. Amikor én voltam a pályaválasztás előtt én is buta voltam, bevettem ezt a sok maszlagot, hogy rohadtul nehéz elvégezni mindent, a saját szakomnak is rettegve kezdtem neki, aztán hamar leesett ám, hogy ez is olyan mint a világon minden: ha tanulod és készülsz akkor érteni fogod és átmész, ha nem akkor meg nem.