Milyen az élet a kollégiumban?

Hát ez sok mindentől függ. Elsősorban a kollégiumtól. :)

Meg a szobatársaktól és tőled.

Olyan dolgokat vigyél, amik kellenek a mindennapjaidhoz természetesen. Ruhák, alsónemű, tisztálkodási szerek, törölköző, stb. Én, mikor koleszos voltam, vittem a gitáromat, néha hajvasalót, könyveket, párnát. Esetleg kaját. Bár ez is a kolesztól függ, hogy van-e teljes ellátása.

Aztán kérdés, hogy milyenek lesznek a szobatársaid. Nekem jófejek voltak, bár néha elviselhetetlenek (de hát öt másik emberrel folyton együtt lenni... szinte törvényszerűen nem viselhető el mindig). Sokat röhögtünk együtt.

És kérdés a Te hozzáállásod is. Ha alapvetően befeléforduló vagy, akinek sok magánterület kell, akkor nehéz helyzeted lesz, de ha nem, akkor élvezni is fogod akár.

Nem volt muszáJ sportolni nálunk, de volt szabadon választott kötelező tevékenység (jól hangzik, mi?), amire ugye muszáj volt menni. Azt utáltam. :(

Ha valamilyen tantárgyból szarul álltam, akkor az egyik nevelőnő jól rámakaszkodott, és sose hagyott békén, ilyenkor jól meg is utáltam őt.

Voltak hetente gyűlések is asszem. Több csoport volt, mondjuk voltunk kb 80-90 a koleszban, és volt vagy 6-7 csoport, egy-egy csoportvezetőnővel, és mindig megbeszéltünk dolgokat. Például a végzősökkel jelentkezést főiskolára, stb.

És, ha valamiből jó vagy (én például a humános tárgyakból), akkor azzal is csesztetnek, engem például mindig beszéltettek, szavaltattak, és ezt is utáltam.

Viszont nagyon jó volt, hogy nem itthon vagyok, mert akkoriban utáltam itthon lenni. Mondjuk most sem szeretek (a szüleim miatt leginkább, de legalább a saját cuccaim és a saját szobám vesz körül), de beláttam, hogy a kolesz ezt nem fogja megoldani.

Ja, és az egyik szobatársamat meg akartam viccelni, és bebújtam a nagy függöny mögé, amikor bejött, és kilopkodta egy harmadik szobatársunk tárcájából a pénzt... ekkor kiderült számomra, hogy hová tűntek az én ezreseim...