Ha az OKJ sem Magyarországon, sem külföldön nem ér semmit, akkor minek létezik még egyáltalán?

Manapság diplomát kell szerezni és jól kell tudni angolul, ez a minimum.

Az okj azoknak lehet hasznos akik alkalmatlanok a felsőoktatásra, mert nincs érettségijük, szellemi fogyatékosok, nagyon lusták, idősebbek már és rövid idő alatt át kell képezni őket, mert munkanélküliek...

Gratulálok utolsó, ezzel hozzászólással csak magadat minősíted. Szóval, aki nem diplomás, az lusta, ostoba, értelmi fogyatékos, érettségizetlen. Tipikus bunkó, magyar mentalitás. Pl. édesanyámnak csak érettségije van. Nem azért, mert buta, hanem nem volt sem lehetősége, sem pénze tovább tanulni. A nagymamám cselédként bánt vele. Így hiába volt kitűnő, nem tudott tovább lépni. Ennek ellenére bátran állítom, hogy műveltebb, mint sok egyetemet végezett. Főleg a mostani értelmiségekhez viszonítva.

Ami pedig engem illett, kitűnőre érettségiztem, elsőre meglett a középfokú üzleti angol nyelvvizsgám 100%-ra, illetve az ECDL az 5-ös informatika érettségi miatt. Nem hinném, hogy fogyatékos lennék, szimplán azért mert ápoló okj-ra járok. És ha már ápoló okj, akkor bármilyen meglepő is, külföldön kapkodnak utána, nem is kevés fizetésért. Szintén keresett a pincér, cukrász, szakács. Itthon egyébként a mérlegképes könyvelő sem keres rosszul. Nem egy ilyen ismerősöm van.

Tisztában vagyok vele, hogy sok a felesleges okj, de ez a diplomára is igaz. Nem értem, hogy minek van pl. annyi szabad bölcsész, mégsem hülyézem le őket, amiért nem informatikusnak tanultak.

Egyszerűen hihetetlen, hogy az ember nem tud egy olyan fórumba beleolvasni, ahol nem a rosszindulat, gyűlölködés folyik. Sokszor alaptalanul.

Kedves Utolsó!

Félreértettél. Én nem a múltról, még csak nem is a jelenről, hanem a jövőről beszéltem.

A régmúltban, ha valaki kitanult egy tisztességes szakmát (asztalos, kovács, könyvkötő, órás, szabó, nyomdász, vájár, esztergályos, traktoros, cipész, szakács vagy gyors- és gépíró volt) az tisztességes megélhetést jelenthetett és megbecsült polgárként élhetett.

A 6 elemi mellé 4 polgárit végzett ember már műveltnek számított, ha gimnáziumot is végzett akkor pedig már értelmiséginek. A tanítóképzőhöz pedig nem is kellett érettségi.

A helyzet azonban megváltozott!

Ma már a legalacsonyabb szintű használható szakképzettségnek is feltétele, hogy előtte érettségizzél, mert a világ bonyolultabbá és gyorsabban változóvá vált. A használható szakmákat felsőoktatási szakképzésben vagy BSc szinten tanítják.

A régebbi szakmák egész sora vált értelmezhetetlenné (írógépszerelő, gépírónő, vályogvető, kefekötő, csizmadia, patkolókovács, martinász, hengerész, szalagszövő vagy csipkeverő...), sőt újkeletű szakmák is gyorsan elavulnak (mit kezdjünk egy számítógép programozóval, aki basic vagy fortran nyelven tud programozni, vagy pláne egy hardveressel, aki nagyon ért a lyukszalagokhoz vagy lyukkártyákhoz).

Ha pedig valakit ma kiképeznek, hogy a Suzuki vagy Audi összeszerelő üzemben visszapillantó tükröket helyezzen fel, ha bezár a gyár semmit sem ér a 15 éves munkatapasztalatával, mert Ausztriában ugyanazt a munkát már régen egy robot végzi.

A mai korszak szakközepes érettségije a BSc. A mai korszak technikusképzése vagy főiskolája az MSc, a mai korszak egyetemi diplomája a PhD. A mai korszak doktorátusa a habilitáció.

Vagyis minden elcsúszott egy szintet.

A rendszerváltáskor az ELTE biológus szakára 15 embert vettek fel és azokból 13-14 egyetemi diplomát szerzett, ma ugyanazon egyetem biológiai doktori iskolájába 20 embert vesznek fel és abból évente 15-16 szerez PhD-t.

Ezért mondom azt, hogy a mai okj-s képzések (ami a régi szakmunkásképzésnek felelnek meg) nem mások, mint a reménytelen, alulképzett munkanélküliek gyors és ideiglenes átképzésének helyszínei, de már az is csak a gyengébb képességűek számára jelent félmegoldást. Ma még lehet, hogy kap vele állást, de holnap már értelmezni sem fogják tudni az ilyen papírt.

Régebben érettségi nélkül 1-2 év alatt, munka melletti tanfolyamon kiképezték a kórházi diétás nénéket, később már ápolónői szakközépiskolai érettségi után ráépülő szakképzésben lehetett valaki diétás nővér, ma a dietetikus BSc-n végez, de a kórházban még így is, csak az ételkiosztó automatát felügyelheti éhbérért, ha nem szerez legalább táplálkozástudományi MSc-t.

Üdvözlettel:

EA