Elég ennyi ehhez a szóbeli érettségi tételhez?

16. Az 1848-49-es magyar szabadságharc

A párizsi forradalom híre 1848. március 1-én Pozsonyba érkezik. Kossuth március 3-án az alsótáblán beszédet mond. Jobbágyfelszabadítást, önálló magyar kormányt, polgári reformokat, és alkotmányt követel a Habsburg Birodalomnak. Az alsótábla elfogadja. Az udvar az országgyűlést fel akarja oszlatni, hogy időt nyerjen István nádort és helyetteseit Bécsbe küldik, hogy ne tudja senki összehívni a felsőtáblát. Kossuth ekkor a pesti radikálisokhoz fordult. Március 13-án Bécsben kitört a forradalom, ennek hírére március 14-én Kossuth 12 pontját a főrendek elfogadták. A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket. Március 14-én este a Pilvax kávéházban a 'márciusi ifjak' elhatározták, hogy követeléseiknek másnap tüntetéssel adnak nyomatékot. Másnap Pest utcáin húszezres tömeg vonul. A helytartótanács elfogadott minden követelést. A bécsi udvar rákényszerült, hogy a magyar országgyűlés határozatait V. Ferdinánddal jóváhagyassa. A törvényeket a király április 11-én szentesítette. Megvalósult az örökváltság, a választójogot alacsony vagyoni határhoz kötötték, megszűnt a cenzúra. Batthány Lajos, (Ellenzéki Párt elnöke) kijelölt miniszterelnök április elejére megalapította kormányát. Deák Ferenc az igazságügyi, Szemere Bertalan a belügyi, Eötvös József a vallás és oktatásügyi, Klauzál Gábor a földművelés és iparügyi, Kossuth Lajos a pénzügyi, Széchenyi István a közmunkaügyi, Mészáros Lázár hadügyminiszter lett. Májusban felállítottak tíz honvédzászlóaljat, majd Kossuth július 11-i javaslatára az országgyűlés egyhangúan megszavazott 200 ezer katonát.