Mi olyat csinálnak a könyvtárosok, ami indokolja a könyvtárszakos diploma létezését?

Nagyon sok mindent:) Persze kisebb könyvtárakban vannak, akik javarészt csak üldögélnek, máshol pedig nem a könyvtár része teszi ki a munkájuk nagy részét, hanem más dolgok (pl. művelődési intézménnyel együtt lévő könyvtárnál rendezvények szervezése, stb.)

A könyveket (más kiadványokat, folyóirat, stb. is) számon kell tartani, és ennek szigorú szabályai vannak. Vannak különféle számítógépes programok is erre, amikben pl. te is tudsz keresni könyvet nagyobb könyvtárakban.

Nekem volt ilyen tantárgyam, nehéz volt, millió szám, mert minden könyvnek csomó csoportja van, ami szerint be kell sorolni, és ezek alapján meg kell alkotni egy számsort, amit egy jó könyvtáros kapásból le is fordít.

Pl. van egy rakat szám, pont, stb. és azt jelenti, hogy ez földrajzi mű (külön szám), kor szerinti beosztás (külön szám) szerző, stb.

Baromi hosszú és ha egy el van benne rontva, nem lehet használni.

De jónak kell lenni, mert állomány, amit fel kell tárni, őrizni, a kultúra része.

Aztán a bibliográfiákon keresztül az állomány fejlesztéséig jó sok minden van.

Nagyon sok szakirodalom is van hozzá, ha komolyabban érdekel.

Pl. Könyvtárosok kézikönyve.

Meg egész könyvsorozatok vannak.

Találkoztam már olyan könyvtárossal is, akinek semmi végzettsége nem volt (diploma), de külföldi kiadókkal tartotta a kapcsolatot, mindent tudott a könyvpiacról, és személyre szabottan ajánlott könyveket a bejáróknak. Imádták is, és sokan miatta szerették meg az olvasást.

Nyilván van különbség attól függően, hogy mekkora a könyvtár, milyen széles a feladatkör, de attól még a képzésen mindenkinek meg kell tanulnia ugyanazt.

Hát nem tudom, én sima érettségivel dolgozom könyvtárban és mellette nappalin tanulok egyetemen és igazából sok minden mást is csinálok, de nem indokolja az egész, hogy legyen ilyen irányú diplomám. Az állásinterjúm napján meg lettek mutogatva a dolgok és ennyi.

Nyilván függ a könyvtár méretétől és a feladatköröktől is.

Igen, nagyon helyfüggő.

De maga a képzés akkor is indokolt (lenne), minden könyvtárosnak.

Persze van, hogy bekerül az ismerős ismerőse, és ott dolgozik. Ebből adódnak aztán, mikor bemegy az ember, és kérdez valamit, de a könyvtárosnak fogalma nincs semmiről.

Találkoztam már ilyennel, szakdoga előtt, merthogy abban is tud segíteni egy jó könyvtáros, hogy honnan szerezz be minél jobb, több infót.

Olyannal is találkoztam, aki mindent netről keresett ki, és mikor nem volt net, akkor azt mondta, menjek már vissza másnap, mert net nélkül nem tud mit mondani... :)

Én könyvtárszakos vagyok, most végzek.

Rengeteg háttérmunka van, a sok gyakorlat alatt megtapasztalhattam. Amit az első leírt, az az ETO, tényleg elég bonyolult, két féléven keresztül tanultuk. A könyveket le kell tudni írni (bibliográfiai leírás), hogy majdan az olvasók és a kollégák megtalálhassák (a könyv bibliográfiai leírása olyan, mint nekünk a születési anyakönyvi kivonatunk). Az ETO is azért kell, hogy az adott dokumentumot seperc alatt meg lehessen találni (ez a polcok közötti mozgásban segít).

A különféle dokumentumtípusokat különféleképp kell leírni, lásd folyóirat, CD, DVD, hangoskönyv (CD, bakelit, kazetta), VHS, kotta, térkép... Ezek leírását mind-mind hosszú idő alatt lehet elsajátítani. Amiket eddig leírtam, azokat a dolgokat a feldolgozó könyvtáros csinálja, őt alap esetben nem nagyon látják az olvasók.

A dokumentumbeszerzés senkinek nem jut eszébe, pedig azt sem árt tudni. Lehet, hogy diploma nélkül is megy, de a feldolgozó tudja igazán, hogy mi tartozik a könyvtár gyűjtőkörébe. Meg a tájékoztató könyvtáros is, aki ráadásul az olvasói igényeket is ismeri.

A könyvtáros a tájékoztató munkához az egyetemi évei alatt megtanulta, hogyan kell az olvasókkal bánni, milyen internetes adatbázisokban tud információkat keresni, például egy kutatómunka elkezdéséhez.

A könyvtárosok tudják, melyik kiadó könyve pocsék, és melyik készít minőségi munkákat. Az egyetemen rengeteg könyvet meg kellett néznünk, persze nem végigolvasás szintjén. De elég sok könyv járt a kezemben, tudom, hogy milyen könyvet adnék egy általános iskolás házi feladatához, és milyet egy végzős hallgatónak a szakdolgozatához. És mit dobnék legszívesebben a kukába...

De ennek a szakmának rengeteg más szépsége is van. A könyvtárban van integrált könyvtári rendszer, a gépesített könyvtárakban mindent ennek a segítségével végeznek. Írás-, könyv- és könyvtártörténet is van sajtótörténettel, ez inkább ilyen alapműveltség szerű dolog. Menedzsment, hogy egy könyvtárnak hogyan kell célszerűen működnie, stb, stb...

Még hosszan tudnám ecsetelni, de egy a lényeg: a könyvtáros alapszak olyan dolgokat is ad, amit egy tanfolyam nem biztos, hogy át tudna adni. Persze létezett a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban könyvtáros asszisztens képzés, de aki ezt végzi el, nem tehet meg mindent, mint egy diplomás könyvtáros.

Remélem kielégítő választ adtam.