Most tanulom az orosz forradalmat, de nem értek néhány szót, ezért az egész szöveg érthetetlen. Valaki megtudná magyarázni?

Nem akarok bunkó lenni, de ezeken mit nem értesz?

A kommunizmus és a szocializmus közti különbséget pedig a neten ezer helyen meg tudod nézni.

Hát nem vagyok történész, de azért kapisgálom. A kapitalizáció majdhogynem ellentétes a szocializmussal, ugyanis a szocializmusban nem lehetett magántulajdon. A szabadversenyes kapitalizmus azt jelenti, hogy bárki hozhat létre pl egy céget, és bármit termelhet, és azt eladhatja a piacon annyiért amennyiért akarja. Ebben az a "verseny", hogy az árakat nem az állam határozza meg, hanem a konkurencia megjelenése miatt a vállalkozó kénytelen csökkenteni az árat, hogy a vásárlók az ő termékét vegyék és ne a konkurenciáét. Persze ugyanezt a konkurencia is megteszi, ezért megindul az "árverseny". Aztán amikor már nem lehet az árat csökkenteni, mert már nem éri meg, akkor igyekeznek valami újat a piacra dobni.

A szocializmus egy baloldali politikai "államforma". Ennek lényege, hogy megpróbálják megakadájozni, hogy egyes emberek nagyon meggazdagodjanak, és mások elszegényedjenek. Úgy gondolták, hogy ennek a legjobb módja, ha szembefordulnak a kapitalizmussal, mert ha nincsenek magán vállalkozások, akkor senki nem tud meggazdagodni. Ezért mindent államosítottak, és központilag határozták meg a termékek árát, és a darabszámot, hogy melyik gyár miből mennyit termelhet, illetve termeljen.

A kommunizmus hasonló csak "durvább". Ott még meg sem próbálták az emberekkel elhitetni, hogy demokrácia van. A szocializmusban az "hazudták", hogy ez amolyan demokrácia, és népuralom.

De a pontos fogalmakat nézd meg neten.

A tőkebehatolás valami olyasmi, amikor valamibe (iparba, egy cégbe, egy országba) tőke, azaz pénz áramlik be vagyonos emberek által. Vagyis hogy befektetnek valamibe. Na ezt sem engedték a szocializmusban, hiszen "hazai" gazdag nem nagyon volt, a külföldi meg nem jöhetett. Ez is része a kapitalizmusnak.

A szocializmusban az a szó, hogy kapitalizmus mintha egy rossz, ördögi dolog lenne. A kapitalista országokban pedig a szocializmus a rossz.

Az "alkotmányos demokrata" kifejezés szerintem magáért beszél. Demokrata alkotmányt akaró ember(politikus-márha nem csukták le a kommunizmusban) A kommunizmus nem demokrácia, így aki azt akart, azt lecsukták vagy eltetták az útból.

Remélem segítettem.

Aki keres, talál :1.Kapitalizálás tőkésítés; az értéktöbblet átváltoztatása tőkévé, a vagyon átváttoztatása pénztőkévé.

2.A századforduló szellemi pezsgéséből a liberálisok sem maradtak ki, első szervezeteik ugyancsak külföldön alakultak meg, pl. a Beszeda-, majd az Oszvobozsgyenyije-kör, amely hasonló néven (Felszabadítás) adta ki lapját Stuttgartban. 1904-ben bővült a szervezet, pontosabban a zemsztvóba tömörült liberálisokkal együtt 1905 októberében P. Ny. Miljukov vezetésével megalakították az Alkotmányos Demokraták Pártját, amely az első bejegyzett politikai párt volt a korabeli Oroszországban. A párt másik vezető alakja, Vaszilij Maklakov, aki a korszak egyik legkiválóbb politikai szónoka volt. Míg Miljukov hajlott a radikálisabb forradalmárokkal szövetkezni, addig a jobbra hajló Maklakov Oroszország átalakítását békés úton, forradalom nélkül képzelte el, a célja az alkotmányos monarchia volt. Jelentős szerepet válllalt a párt életében még P. B. Sztruve, V. D. Nabokov, A. I. Singarev, F. I. Rodicsev, I. I. Petrunkevics, a Dolgorukij-hercegek és D. I. Sahovszkoj.

Az alkotmányos demokraták (oroszul konsztitucionno-demokraticseszkaja partija) kezdetben a népszabadság pártja nevet szerették volna felvenni, ám az események sodrában a párt nevének kezdőbetűiből (K+D, oroszul kadet) kialakult betűszó terjedt el a köztudatban. 1917-ben ugyan hivatalosan is a Népszabadság Pártjának nevezték, ám továbbra is csak kadet pártként emlegették.

1906 októberében jelentették meg programjukat: az orosz nagypolgárság érdekeit szem előtt tartva alapvetően olyan alkotmányos monarchiát követeltek, amelynek konkrét tartalmi elemei az alábbiak voltak: kétkamarás parlament; általános polgári szabadságjogok; hatalommegosztás, önkormányzatiság; a földkérdés újragondolása; a nemzetiségek számára autonómia. Követelték a munkásszervezetek létrejöttének engedélyezését, a nyolc órás munkanapot, kiálltak a nő- és gyermekmunka korlátozása mellett. A földkérdés megoldását is szorgalmazták, sőt állami ügynek nyilvánították. A földek újrafelosztását pedig úgy kívánták biztosítani, hogy "piaci áron" kompenzálják a korábbi birtokosokat. Az elméleti fejtegetéseknél azonban nem jutottak tovább.

Össznemzeti és nem osztályjellegű pártként kívántak fellépni - 1905 után jelentős szerepet játszottak a cári rendszer fellazításában, a párt képviselői tagjai voltak az első és második dumának, nagyrészt nekik köszönhetően jött létre a kormányellenes Progresszív blokk is. A párt elnöke Miljukov volt. 1906-ban a párt tagságának létszáma már 60-70 ezer fő volt, többségében közép- és kishivatalnokok, vidéki intézők, kereskedők, értelmiségiek (számos egyetemi professzor, ügyvéd, orvos, újságíró, író). Számos nő lépett be a tagok közé, és különösen kirívó jellemzője volt a pártnak, hogy sok nemzetiségi képviselője is volt. 1908-ban az első orosz forradalom felszámolását követően azonban a taglétszám újra erőteljesen csökkent, 1908-ban mindössze 30 ezer tagja volt a pártnak, de az 1917-es év eseményeinek hatására újra 60-70 ezer főre duzzadt a létszám. 1917 után ellenforradalmi pártként működött, amíg be nem tiltotta a bolsevik hatalom.

Lustaság fél egészség, igaz?