Emelt történelem szóbelin az hogy van hogy csak témakörök vannak és azon belül vannak a tételek?

Elvileg a tanárok csak témaköröket adhatnak ki amik nem egyenlőek a tételekkel. Egy témakör több tételt is magában foglalhat, azt csak a tanár dönti el hogy hány tételt készít belőle. Tudom ez hülye példa lesz, de hogy megértsd:

Témakör=Világháborúk, Tételek:

1. TÉTEL: I. VH eseményei,2.TÉTEL: II.VH eseményei,3.TÉTEL: Békeszerződések, 4. TÉTEL: A háború következményei...stb

Nincs nagy baj ha mindent kidolgoztál ami ahhoz a témakörhöz tartozik. Ha csak egy részét az már baj. Ha mindent megtanulsz akkor nincs semmi csak annyi hogy nem azt a címet fogod fent látni mint amit megkaptál

Pl. a hidegháborúnál lehetnek különböző "korszakok"

(Pl. az ötvenes évek, külön a hatvanas évek, aztán

a hetvenes évek) Tudni kell az elnökök nevét

(szovjet, amerikai)

Sőt még a negyvenes évek is lehetnek külön

(már akkor kezdték fejleszteni az atombombát,

ill. le is dobták) Fegyverkezési verseny

Igen, csak témakörök vannak, tehát a minisztérium által kiadott tematika ezeknek, nem a konkrét tételeknek a címét tartalmazza. A szóbelin minden témakörből 2-3 tételcím van, amelyeket helyben adnak meg. Más kérdés, hogy vannak olyan témakörök, ahol nagyon nehéz több tételt megadni, pl. az idei 6. témakör (Demográfiai változások a XVIII. sz. Magyarországán) tipikusan ilyen.

Hidegháborúból a korszakolás a legvalószínűbb felosztás, tehát pl. egy tétel a hidegháború kialakulása (okai és a kezdeti események a 40-es évek végén, NATO, esetleg Varsói Szerződés megalakulásáig), a klasszikus hidegháború kora (Korea, Kuba), az enyhülés (benne esetleg Vietnam), és a kis hidegháború és a korszak vége (Afganisztán, peresztrojka, '89). Persze ha a tanár úgy gondolja, akkor lehet más felosztás is, pl. a hidegháború Európában (mondjuk a német kérdés '45-től az újraegyesítésig) vagy a hidegháború tényleges konfliktusai (Korea, Vietnam stb.), de szerintem a legtöbben kényelmesek lesznek és maradnak a kronológiai felosztásnál.

Az Unióst szerintem annyira nem nehéz bontani, mondjuk lehet egy 'Európai integráció a II. vh. után' és egy 'Az EU intézményrendszere'. Ha a tételcímek írói nagyon optimisták az órán leadott anyaggal kapcsolatban, akkor akár a történeti részt is bonthatják egy 1992 előtt és utáni - magyar csatlakozással - részre.

A XVIII. századi demográfia valóban kérdéses, mert a betelepítések/betelepülések és az etnikai arculat nagyon összefonódnak, ezt középiskolai szinten nehéz szétszedni tételekké.

Nyilván ezeknél az a legjobb, ha valaki nem tételeket magol be, hanem elég józan esze van ahhoz, hogy megtanulja az anyag összefüggéseit és amikor meglátja a kihúzott tétel pontos címét, egyből kapcsol, hogy abba pontosan mi kell. Sok olyat láttam, hogy valaki csak az adott tételt magolja be, azt fújja is szépen, de ha kap egy kérdést ugyanabból a témakörből, amire a választ egyébként másik tételhez megtanulta, teljesen leblokkol és nem tud váltani.

A hideghaboru: lehetseges,

1. A hideghaboru fogalma, kialakulasa es szakaszai

2. A klasszikus hideghaboru (1947/1962)

3. Az enyhules (1962/1979) es a kishidehaboru (1979/1985)

4. A hideghaboru vege (1985/1991)

Az europai integracio fobb allmosai es az EU intezmenyrendszere: lehetseges,

1. Az europai integracio fobb allomasai a maastrichti szerzodesig

2. Az Europai Unio 1992/2012 kozott

3. Az Europai Unio intezmenyrendszerenek vazlata