Ki tudja, hogy milyen az amerikai oktatási rendszer? Az óvódától a felsőoktatásig érdekelne.

# 10/10 Időpont 04-14 22:11

Kedves Utolsó!

A fene tudja, hogy melyik jobb.

Ha belegondolok abba, hogy sok felesleges, sohasem használatos tudást, sőt rossz tudást adnak át, mint pl. átírt (meghamisított) propagandatörténelem, akkor jobbnak mondható az USA oktatása.

Az itteni nehéz iskolatáskákról, ami miatt majdnem minden gyereknek (majd felnőttnek) gerincferdülése van, szintén nem mondhatnék sok jót.

Aztán s ok tudásnak a semmihez való értés a végeredménye!

Sokan ebben az országban azt gondolják, hogy mindentudóak, mert van egy-két diplomájuk és sok - sokszor csak tudománynak hazudott - hülyeséget megtanultak, közben ők sajna sokkal sötétebbek lesznek emberileg, mint a tanulatlan, de emberségesebb társaik.

Sok beszédnek sok az alja, tartja a bölcsi és igaz közmondás!

Aki azt hiszi magáról mindent tud, mindenhez árt, az semmit sem tud, mert mindenből csak a látszatot a hazugságot tanulja meg!

Az érettségizettek 80%-a nem igen használja az életében az iskolákban megtanított tananyag 80%-t, legfeljebb okoskodásra.

Szerintem fontosabb és sokkal hasznosabb lenne életre tanítani, szeretetre, háztartásra, rendre, főzésre, etikára, erkölcsre, protekcionizmusra, igazságra és tehetséggondozásra tanítani az iskolába járókat.

Szerintem most szinte semmi hasznosat - eladható értéket - nem ad az iskola...

Amúgy ma már - amikor legalább kétszer több munkanélküli van, mint munkavállaló - nem az iskola és képzettség számít egy munkahely elérésében, hanem a csak és kizárólag kapcsolat!

Globalis problemaval kuzdunk szerintem. Ugyanis nagyon sok cegnek nem erdeke, hogy az ember valami hasznalhatot is tanuljon. Amit az ember nem hasznal, nagyreszt elfelejti es mit er, meg ha meg is tudsz oldani egy ketismeretlenes egyenletet (amit amugy nem tanitanak meg semmihez kotni, tehat ha peldaval koritve jon elo, meg vagy love), de megall a tudomany, ha valami gyakorlatias dolog kerul elo? En az USA-ban elek es ugy veszem eszre, hogy itt az emberek fuggetlenebbek, pragmatikusabbak, egyedul tudjak jol kezelni a problemaikat. Nem pont ez lenne az iskola lenyege? Hogy az ember felkeszuljon ra, hogy felnott koraban tudjon jol elni (bar a penzzel valo banasrol lenne mit tanitani itt is!). Ezzel pedig nincs osszefuggesben, hogy tudjak-e, hogy hol van Fokvaros. Sehogy nem befolyasolja az eletuket. Egyik rendszer sem tokeletes, de a sok hulyeseg tanitasa helyett lehetne ertelmes dolgokat mindenhol. Pl. a taplalkozastudomany milyen fontos lenne meg nem az, hogy a gyerek fel tud-e maszni arra nyamvadt kotelre meg tud-e tigrisbukfencezni, mert ha nem, akkor kampo, rettegj, hanem megmutatni, hogy hogy kell egeszsegesen elni, hogy legyen az ember osszhangban kivul-belul magaval es nem azt nezni, hogy mit nem tud, hanem erositeni, amiben jo. A legfontosabb dolog lenne a teljes szellemi, testi-lelki szinten valo oktatas! Csak igy bebukna a gyogyszeripar, a fitnessesek meg a pszichologusok is sok pacienst vesztenenek...nem vagyok osszeeskuves-elmelet hivo, de ez a terulet olyan dolog, ami tenyleg azert olyan, amilyen, mert ez szolgalja a fo-fovallalatok erdekeit es az, hogy te emberileg milyen vagy, mit ersz az iskolaban kapott tudassal oket abszolut nem erdekli. Nem gondolkodo biorobotokat akarnak kitermelni.

Egyik elozo valaszolo voltam

A gyerekek Amerikában már 3 évesen elkezdik az úgynevezett Elő-iskolát ahol a magyar óvodával ellentétben már számokat és betűket „tanulnak”. Azután 5 évesen óvodába járnak, ami inkább hasonlít egy iskolára, mint egy óvodára, 2-3 órájuk van délelőtt és egy órás ebédszünet után délután háromig újra tanulnak. Itt már házit is kapnak, igaz csak rajzos és különböző témákra épülő gyűjtőmunkát kell végezniük. Ha nem az elvárásoknak megfelelően fejlődnek, a nyári iskolába kell járniuk, ahol bepótolják a hiányosságokat. 6 évesen kezdik az Általános Iskolát, ahol alaptantárgyakat tanulnak és a mi rendszerünkkel ellentétben minél idősebbek annál könnyebbé válik számukra az iskola. Sokáig még könyvük sincs, csak füzetekbe dolgoznak, viszont sokkal többet tanulnak az országukról, így sokkal erősebb bennük a hazafiasság-tudat.

12-15 évesen kezdik el a Junior High School –Elő- Középiskolát . Itt a gyerekeknek sokkal nagyobb szabadságuk van, mint nálunk és választhatnak milyen tantárgyakat akarnak tanulni a kötelező alaptárgyak mellett. Magyarországon a filmekből jól ismert Highschool-t - Középiskolát 15 évesen kezdik. A tanulás mellett – sokszor helyett- a diákok rengeteg délutáni foglalkozás és sport közül választhatnak, ami az órák után élettel tölti meg az egész iskolát.

Egyetemre ők is 18 évesen mennek, viszont a magas tandíjak miatt az egyetemisták többsége munkát vállal a suli mellett. A tantárgyaikat itt is választhatják, de a középiskolás hiányosságaik miatt az egyetem az alapműveltség elsajátításának is színtere. Az igazi egyetemi élet a ’sorority’ és ’fraternity’ rendszernek köszönhető, ami a fiú és lány clubok neve és a közös érdeklődési körön alapul. Ezeket a klubokat görög ábécé szerint nevezik el, és sokszor előfordul, hogy az egy klubba tartozó fiuk és lányok egy közös házban élnek. Így próbálják pótolni annak a közösségi érzésnek a hiányát, +ami abból adódik, hogy az egy évfolyamon tanuló diákok nem is találkoznak órákon a választott tantárgyak miatt.

[link]

Ez pedig a köépiskolai oktatásról beszél általánosságban.

A két cikkből úgy tűnik, a magyar középiskolai rendszerrel ellentétben nincs komoly szakmai oktatás a középiskolákban, inkább az életre felkészítő, általánosabb az oktatás.