Mi a különbség a zenész cigány és a oláh cigány között? Miért utálják egymást?

Az egyik zenél a másik csak hallgatja

Van tej boltból van tej tehénből.

Érted?

Oláh cigány:

A leggaládabb, szemét, rosszindulatú, igen veszélyes fajta. Benne minden negatív cigánytulajdonság megtalálható. Ami mozdítható, az nincs biztonságban. Fő fegyvere a zsebkése, melyet mindenhova magával visz. Kedvenc járművük a Lada, amely legtöbbször piros színű, de a BKV járatait sem vetik meg. Különösen éjszaka aktív. IQ szintje hihetetlenül alacsony, antiszociális, obszcén szavakat előszeretettel használ. Fő tápláléka a szottyi, melyet más cigányfajtáktól zsákmányol. Kedvenc tartózkodási helye: a lombkorona magasságában, különösen, ha almafa és ráadásul a szomszédé. Szaporodása nem évszakhoz kötött. Párzáskor a kan cigány igen agresszív, emiatt a falkán belül komoly, véres verekedések szoktak kitörni. A domináns hímhez általában 35-50 nőstény cigány tartozik, melyek folyamatosan tüzelnek. Az oláhcigány a börtönben telel, de akad olyan is, amelyik az egész életét ott tölti. Igen szemét, szívós faj. A szabadidejüket játékokkal ütik el, pl.: gyufázás, stb. Védekezési tippek: shotgun, tank, tankelhárító ágyú, katyusa, atomrakéta, vagy legalább egy 280 tagú skinhead banda. Irtása nem ütközik törvénybe, minden állampolgárnak istenadta joga. Nem védett, szabadon, engedély nélkül vadászható.

ma 19:42

:DDDD

A zenész cigány az értelmiségi ember.(pl.Màga,100 tagú cigányzemekar)

Az oláh viszont primitív.

Az oláh cigány csoportba azokat soroljuk, akik beszélik a romani nyelvet. Az oláh cigányok a XIX. század közepétől, a független Román Királyság megalapítása után vándoroltak Moldvából Erdélybe, majd onnan Magyarországra. Egyes csoportjaik csak az első világháború után kerültek hazánkba. Az oláh cigány csoportba tartozók több etnikai alcsoportba sorolhatók, főleg foglalkozásuk és etnikai hovatartozásuk szerint. A cerhárik, azaz sátorosok és csurárik, azaz rostakészítők oláhcigánynak tartják magukat, sokan közülük kiterjedt erdélyi rokonsággal is rendelkeznek, de meg kell említenünk a mashari (halász), colari (szőnyeges), khelderashi (házaló), gurvari (marhahajcsár) etnikai egységeket is. Magyarországon túlnyomórészt a lovárit beszélik a romani anyanyelvű emberek, így hazánkban ez lett a sztenderdizálódott nyelv. Feltételezések szerint több olyan oláh cigány alcsoport létezik még Magyarország területén, amelyek összeírása, feltárása máig nem történt meg annak ellenére sem, hogy a kutatások túlnyomó része az oláh cigány közösségekben történt. Néprajzi szempontból a magyarországi cigányok legjobban feltárt etnikai csoportja. Mivel életformájuk, viseletük és nem utolsó sorban nyelvük eltért a magyarországi népektől, éppen ezért a kutatók hamar felfigyeltek rájuk és kedvelt kutatási terepnek számított az oláh cigányok által lakott terület.

Cigány táncművészek

A cigány tánc gyors pattogós és csak ütemre mehet.[16] A kelet-európai cigányság tánc- és zenefolklórja az itt élő népekkel szimbiózisban alakult. A cigányság fontos és többrétegű szerepet játszott a befogadó népek életében. Nemcsak a régi, feledésbe merült hagyományok őrzői, de az újkori nemzeti kultúrák kialakításához, színesítéséhez is hozzájárultak. A zene- és tánckultúra elemeit érdekes mód inkább a nem zenész cigányok őrizték meg, a zenész cigányok inkább az újkori kultúra színesítéseben és összekötő szerepében jeleskednek. Ez nemcsak a magyarországi cigányokra, hanem a környező kelet-európai országokban élőkre is.

A tánckultúra területenként eltérő, de alapjaiban azonos elemeket tartalmaz. Tehát részben át is vettek az adott környezetből a kialakulásuk során. Érdekes, hogy a dalszerzeményeik nem ennyire eltérőek. A helyi tánc történeti régen elfeledett elemeit sikerült megőrizniük, ez szintén hatalmas kincs. A legtöbb információt és a leghitelesebb táncvonásokat a Tiszántúlról lehet begyűjteni, ott őrizték meg legjobban az alapokat. Az oka a régi alapok megőrzésében sokat játszott az a tény, hogy nem alkalmazkodtak a helyi lakosság fejlődéséhez, mindig tovább vándoroltak.

Nincs szokásrendjük, illetve alkalomhoz kötött táncaik, a nap bármelyik szakaszában, bárhol táncra perdülnek, akár munka közben is. Még a lakodalmaknak sincs rendje ezt illetően. A nem zenész cigányok vokális táncdalaik előadásakor rögtönzött szótagok pergetésével váltogatják, miáltal ritmikailag igen virtuóz és hangszínekben gazdag melodikus tánczene kíséret jöhet létre.