Egyetemen lehet olyat csinálni, hogy a saját szakom tntárgyai helyett egy másik szak tantárgyait veszem fel?

Van rá mód, csak nem mindig egyszerű. Az ilyen tárgyakat szabadon választhatóként tudod felvenni, már ha sikerül. Az szokott problémát jelenteni, hogy a legfontosabb szakmai alapozó tárgyaknál nem mindig hirdetnek meg szabadon választható keretet.

A tantárgyaknak ugyanis többféle létszámkeretük van. Van egy általános, ez megmutatja, hogy legfeljebb hányan vehetik fel és ezen belül van egy keret azoknak, akik választhatóként vennék fel. Ilyet nem mindig szoktak megadni, ezért bizonyos fontos tárgyakat, amire később továbbiak épülnének, nem tudsz felvenni.

Lehet tehát azzal próbálkozni, hogy minél több tárgyat vegyél fel a kívánt szakod tárgyai közül. Jó esély van rá, hogy el is fogadják, bár látott már olyat a világtörténelem, hogy egyazon tárgy esetén különböző szakosoknak más-más vizsgakövetelmény volt, holott ugyanazokra az órákra jártak, ugyanazt tanulták. Előfordulhat, hogy neked, mint "külsős" hallgatónak más lesz a követelmény, mint azoknak, akik "rendesen" tanulják, ezért nem lesz zökkenőmentes a beszámíttatás. Abban viszont ne reménykedj, hogy a másik szakon már meglesz egy éved, mert könnyen lehet, hogy nem tudsz minden szükséges tárgyat így teljesíteni.

Ha felvetted a tárgyat és aláírást szerzel, akkor vizsgázhatsz is. Akkor is, ha nem arra a szakra jársz, amelyik mintatantervéhez tartozik ez a tárgy.

Ha pedig elvégzed a tárgyat, intézményen belül valószínűleg be fogják számítani. Biztosat nem lehet mondani, ez mindig az intézménytől függ. Intézményváltás esetén sincs általános eljárási rend, mindig egyedi elbírálástól függ, hogy átvesznek-e és ha igen, milyen tárgyakat számítanak be. Ebből a szempontból tehát nem lényeges, hogy a tárgyakat "rendesen" vagy szabadon választottként teljesítetted-e. Lehet, hogy akkor sem számítanák be, ha a mintatanterv részeként lettek volna meg a tárgyaid.

Az egyetemen nem mehet akárki vizsgázni. Az nem úgy működik ám, hogy felveszed a tárgyat, nem csinálsz semmit, hanem csak úgy odaállítasz vizsgára. Először meg kell szerezni a jogot, hogy vizsgázhass.

Van benne logika: aki egész félévben nem produkált semmit, az miért is vizsgázhatna? Nem biztos, hogy bármit is tud. Ezért aztán először meg kell szerezni a jogot a vizsgára, ehhez kell az aláírás. Az aláírás régen valóban egy szignó volt a leckekönyvben, amivel a tanár igazolta, hogy a hallgató tényleg teljesítette az összes évközi követelményt: beadta a beadandókat, megírta a zárthelyiket, ott volt órákon. Ha ezt az aláírást megszerezte a hallgató, jelentkezhet vizsgára.

Ennek a megszerzése többféleképpen működik. Van, ahol automatikus (aki felvette a tárgyat, az vizsgázhat is), néhol az évközi zárthelyik és beadandók eredményeitől függ, kötelező órák esetén a hiányzások is számítanak (adott számú hiányzás fölött nincs aláírás). Nem egységes a gyakorlat.