Mi a véleményetek a nyolc évfolyamos gimnáziumról?

Én is ilyenbe jártam, és noha már jó 10 éve volt az a bizonyos "felvételi", nem kellett bele megszakadni... Néhány feladat volt főbb tárgyakból + elbeszélgetés, és ennyi. Ez 10 évesen abszolút nem megterhelő szerintem.

Az biztos, hogy jó alapot ad, ill. a gyerek könnyebben szocializálódik, hiszen megismer nála idősebbeket is, talán könnyebben választ pályát.

Ha lesz majd gyerekem, mindenképpen ilyen suliba íratom majd (feltéve, ha léteznek majd még... :S).

A délutáni játékról még: bejárós voltam (fél óra oda, fél óra vissza), mégis jártam énekkarba és sportkörbe is, amellett, hogy jeles tanuló voltam.

Ja és ha mégis meggondolná magát a gyerek, pl. hogy szakmát akar tanulni, 8. után még mindig átmehet bárhová.

6osztályos gimibe jártam,és az hogy 12 évesen összeraktak minket,az sokkal jobb volt..még gyerekként összeszoktunk,együtt nőttünk fel,jópár örök barátság marad

nálunk nem volt felvételi,tanulmányi eredmény alapján vettek fel,és gyakorlatilag 6 év alatt adták le,amit a többinek 4 év alatt,és sokkal jobb volt,mi voltunk a kicsik,minket pátyolgattak,sosem szidtak,mi voltunk a minta,hogy nah,ilyen átlag kell,és nem haltunk bele,sikerült annyira jó tanárokat kifogni,hogy évközben megtanultuk az érettségire is az anyagot,minden gond nélkül csináltam emeltmatekot,többit is 5-ösre,egyetem első évében is elég sok hasznát vettem.

persze igy végzős egyetemistaként már tudom,hoyg egy vizsgára többet kell(ene) tanulni mint komplett 6 év gimi latt,de akkoris...megérte,öcsém is oda megy ahol én voltam,sokkal jobb mint a 4 éves...

főleg azoknak,akikről tudják a szülők,hogy nem 18éves korára akar vmit kitanulni,hanem ugyis megy egyetemre,ráér majd 18 évesen eldönteni hogy mit akar

22/L

Nekem vannak ismerőseim, akik 8 osztályosba járnak, és teljesen meg vannak vele elégedve.

Nekik volt azt hiszem felvételi, de azt mondták nem volt nehéz, meg inkább beszélgettek. Pl. szeret-e olvasni, ha igen miket, szabadidejében mit csinál szívesen stb.

Úgy gondolom, hogy a 10 éves gyerekek még nem élik meg úgy a felvételit és a vizsgákat, mint egy 18 éves. Az én barátaim azt mesélték, hogy észrevétlenül hozzászoktak ahhoz, hogy vizsgáznak, tudják mi az elvárás egy vizsgán, megtanulták az évek során eladni magukat, és biztosak benne, hogy ők nem olyan stresszel élik majd meg az érettségit, mint mi, akiknek az első vizsgánk 16 évesen volt és hozzátenném, mindenki ki volt bukva, mert nulla tapasztalatunk volt.

Ezen kívül bár tényleg sokat tanulnak, de megéri. Utolsó évben a barátoméknak már alig vannak óráik, csak az érettségi tantárgyakat ismételgetik plusz a választott tantárgyaikra tanulnak, mert az összes többi anyagon már túl vannak. Ez hatalmas segítség az utolsó évben...

Szóval én bánom, hogy az 5-et nem ott kezdtem, ahol ők. :(