Földrajzosok! Forró övezet jellegzetes mezőgazdasági módjai?

A hagyományos mezőgazdasági művelésnek 3 módja van:

1) Talajváltó gazdálkodás: ez a középkori Magyarország két és háromnyomásos gazdálkodásának felel meg. A földek fele vagy harmada mindig pihen, vagyis ugaron van. Ez alatt az idő alatt visszanyeri termőképességét. Többféle növényt termesztenek, amik így együtt megvédik a talajt a kilúgozódástól. A talajváltó rendszer jellemző növényei a gyökér vagy gumós növények, mint az egyenlítő környéki manióka, a yams és a batáta. Az afrikai szavannákon a cirok, a köles és a kukorica jelenik meg. Ázsiában a rizstermesztés miatt ez a művelési mód visszaszorult, Latin-Amerikában a zárt indián közösségekre jellemző.

2) Árasztásos rizstermesztés: ez a legbelterjesebb rendszer. Nagy vízigénye miatt a trópusi monszun területekre jellemző, a folyók alsó szakszán. Nagy a munkaerőigénye, szinte minden munkafolyamatot kézzel végeznek. Ugyanakkor viszonylag magasak a termésátlagok, ez tette lehetővé, hogy a rizstermesztő területeken nagy népsűrűség alakuljon ki (pl. Kína, India)

3) Nomád pásztorkodás: A szavanna területekre jellemző. Nincs takarmányozás, az állatok kizárólag a természetes növényzettel táplálják. Az állatokat gyakran vándoroltatják a csapadéknak megfelelően. Az ilyen típusú állattenyésztéshez nagy földterületekre van szükség, a föld eltartó képessége viszont kicsi, ezért ezek ritkán lakott területek. Egyre több helyen visszaszorul, mert az államhatárok elvágták a vándorlási utakat, így a pásztorok letelepedésre kényszerültek. A letelepedés magával hozta a földművelés megjelenését, ami a legelőterületek csökkenéséhez vezetett. Így jobbára ott maradt meg, ahol a környezeti feltételek a növénytermesztésnek nem kedveznek pl. Száhel-övezet a Szahara peremén. A tenyésztett állatok: a nedves legelőkön szarvasmarha, a szárazabbakon kecske.

Ültetvényes gazdálkodás: a gyarmatosítás eredményeként alakultak ki az ültetvények. Főleg olyan növényeket termesztettek, amik a gyarmatosító országokban nem teremtek meg, nyersanyagot jelentettek az iparuknak, vagy élvezeti cikknek számítottak. Ilyen növények a kakaó, a kávé, a banán, a kókuszdió, a juta, a szizál, a kender, a kaucsuk, a gyapot és az olajpálma. A szubtrópusokon termesztették a teát, a cukornádat, dohányt és földimogyorót. Ma az ültetvények nagy része élelmiszeripari multik kezébe került, ami azt jelenti, hogy a régi rabszolgamunka bérmunkává vált (igaz nem túl magas bérré). Egy-egy ültetvényen kevés növényt termesztenek nagy mennyiségben, korszerű eszközökkel, tehát használnak műtrágyát, növényvédőszereket, gépeket, így a termésátlagok is nagyok.