Hol találok ezekről jó tétel kidolgozást?

Az Osztrák-Magyar Monarchiával nem lehetett békét kötni, mivel megszűnt. A Monarchia jogutódjának Ausztriát, illetve Magyarországot tekintették.

Az utódállamok (Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia) mértéktelen igényeit főleg Franciaország támogatta, azt remélve, hogy így szerez nagyobb befolyást a térségben, Anglia és az USA időnként mér-séklően léptek fel, de nem különösebb ambícióval, s még kevésbé sikerrel.

Ausztriával a békeszerződést 1919. szeptember 10-én Saint Germainben, Magyarországgal 1920. június 4-én Trianonban írták alá.

Az osztrák békeszerződés jóvátételi kötelezettségeket és katonai korlátozó intézkedéseket tar-talmazott (Ausztria 30 000 katonát tarthatott fegyverben), továbbá megtiltották az Anschlusst (= az egyesülést Németországgal).

A trianoni békeszerződés: A szerződés tartalmazta az új határokat, megszabta a magyar had-erő létszámát, tiltotta a fegyvergyártást, katonai ellenőrző bizottságot küldött Magyarországra, amelynek feladatául a békeszerződés katonai tételeinek betartását jelölte meg. A békeszerződés értelmében jelentős egy tömbben lakó magyarok is kerültek a szomszédos államokhoz.

A békeszerződés tartalmazta a Nemzetek Szövetségének (=Népszövetségnek) az Egységokmányát, az Európára vonatkozó politikai rendelkezéseket, benne a kisebbségek védelmét.

A békeszerződés második része részletesen feltüntette Magyarország új határait. Ezek Cseh-szlovákia és Románia esetében megegyeztek az 1919. június 13-i jegyzékben foglaltakkal: a Felvi-dék Csehszlovákiához került, Erdély a Bánát egy részével és a Partiummal Romániához. Nyugat-Magyarországot Ausztria kapta meg (Burgenland). A Szerb-Horvát-Szlovén királyság megkapta a Délvidéket, de Pécs-Mohács-Siklós vidéke (a baranyai háromszög) Magyarországé maradt (1921-ig a Szerb-Horvát-Szlovén királyság megszállta!).

Az ország 325,4 ezer km² területe 92,9 ezer km² -re, lakossága 20,8 millióról 7,6 millióra csökkent. A gazdasági élet, a közlekedés, a hagyományos kapcsolatrendszerek teljesen szétzilálód-tak.

Magyarországnak vállalnia kellett, hogy elismeri és tiszteletben tartja az új határokat. A ma-gyar hadsereg összlétszáma nem haladhatja meg a 35 000 főt. Korlátozták a hadianyaggyártást, s csupán az állam igazgatása alatt álló egyetlen gyárban engedélyezték. A katonai rendelkezések en-gedélyezését a Szövetséges és Társult Főhatalmak által e célra külön kinevezett Szövetségi Bizott-ságok hatáskörébe utalta.

A 8. rész általánosságban kimondta Magyarország jóvátételi kötelezettségét, részletes kidol-gozását azonban a Jóvátételi Bizottságra ruházta.

Trianon a magyarság történetének egyik legnagyobb tragédiáját jelentette, hiszen több mil-lió magyar került a szomszédos országokhoz. A környező országok pedig változatos módszerekkel igyekeztek beolvasztani a magyarságot és megteremteni az egységes nemzetállamokat.