Periklész-kori Athén, elég ez, jó így? Kell rajta változtatni valamit?

Szeretnék némi segítséget nyújtani. Éppen a Periklész-kori Athén van ma terítéken, de sajnos nem tudom, hogy jó lett-e. Már annyi mindent olvastam. A könyvben és tesóm érettségis tételében nem ugyanaz van, és nem tudom, melyik a jó. Meg a neten is sok mindent találtam, úgyhogy próbáltam magamtól írni, de jó lenne, ha valaki elolvasná és írna róla véleményt.

Periklész-kori Athén (tétel):

Kr. 448-ban a ciprusi csata után kötött békével zárták le a görög-perzsa háborúkat. A perzsák lemondtak az égei-tengeri jelenlétről, a tengerszorosokról és az ión városokról, Athén pedig a további terjeszkedésről. A háborúk alatt folytatódott a demokrácia kiteljesedése Athénban. Kr. 462-ben az Areioszpagosz hatalmát jelentősen csökkentették és ez időben hatálytalanították azt a Szolón által bevezetett rendszert, miszerint a legfőbb tisztségeket csak a vagyonosabbak viselhették.

A Kr.e. V. század közepe a demokrácia virágkora Athénban és ennek vezető politikusa Kleiszthenész unokaöccse, Periklész volt.

Gazdaság:

Athén jóléte a gazdaság virágzásán nyugodott. A mezőgazdaság tovább fejlődött abba az irányba, amelyre a gyarmatosításokat követően tért át. Tehát gabona helyett szőlőt és más gyümölcsöket, olajbogyót és zöldségeket termesztettek. Az iparban is jelentős fejlődés volt tapasztalható: virágzott a kerámiaipar, a fémipar, a hajóépítés és a nagy építkezés külön iparággá tették az építészetet. Az egyes iparágak szakosodtak. A termelés továbbra is családi keretek között folyt, de már előfordultak 10-12 munkással dolgozó üzemek is. Egyre nagyobb teret hódított a rabszolgák alkalmazása a műhelyekben és a bányákban. A legjobban fejlődő ágazat a kereskedelem volt.

Társadalma:

Athén lakosságát a metoikoszok, vagyis a betelepültek, az athéni polgárok és a rabszolgák alkották. A metoikoszok és családjuk nem rendelkezett polgárjoggal, szabadok voltak, de adót kellett fizetniük. A polgárok athéni születésű szabad emberek, akik polgárjoggal rendelkeztek. A rabszolgák hadifoglyokból váltak rabszolgákká, nincs szabadságuk és polgári joguk. Periklész korára kialakult az egyenlőség a jogok szélesebb biztosításának tekintetében, ugyanakkor a szegényebbek megélhetését veszélyeztette a politikában való részvétel, mert ez sok időt elvett a termelőmunkától. A kiesett jövedelem pótlására bevezették ezen rétegek számára a napidíjat. Athén lakosságának közel fele polgárjoggal rendelkező és családtagjaik közül került ki. A jogi egyenlőség létrejött a polgárok között, de a vagyoni különbségek nőni kezdtek. Ez elsősorban a rabszolgamunka előretörésének a következménye. A különbségeket valamelyest enyhítették Periklész intézkedése: a vagyonosabbakra többletkiadásokat rótt, a szegényebbeket pedig a napidíjjal támogatta. Ez egy viszonylagos vagyoni egyensúlyt eredményezett. A vagyoni egyensúly és a politikai jogok lehetővé tették, hogy az athéni demokrácia egy-két nemzedék idejére ténylegesen biztosítsa a polgárok egyenlőségét.

Társadalmi-állami szerkezet:

A demokrácia kiterjesztése is Periklész nevéhez fűződik. Drakón, Szolón és Kleiszthenész teremtette meg a nép önkormányzat alapjait. Athén szabad polgárai egyenrangúak voltak függetlenül attól, hogy gazdagok vagy szegények. Minden fontos kérdésben a népgyűlés döntött, melyen minden 20 év feletti szabad athéni férfi részt vehetett, akinek szülei is athéni polgárok voltak. A népgyűlésen döntöttek a pénzügyekben, a hadüzenet illetve békekötés kérdésében és a vezetők kiválasztásában. A népgyűlésen döntötték el a bíróság, az arkhónok és a bulé tagjait sorsolással. A bíróság, vagyis a héliaia 6000 főből állt, 9 arkhón volt, a bulét, vagyis az ötszázad tanácsát pedig 500-an alkották. Ezenkívül a népgyűlés, vagyis az eklészia választás útján választotta ki a 10 szratégoszt, vagyis a hadvezéreket. Periklészt 15 éven keresztül választották hadvezérré, ami annak volt köszönhető, hogy valóban a nép érdekeit szolgálta.

Politika:

Periklész az ötszázak tanácsában és az esküdtbíróságokon végzett munkáért, majd a görög politikai életben sajátos szerepet játszó színházi előadásokon való megjelenéséért napidíjat fizetettet az athéni állammal. Periklész szigorúan ellenőrizte a közpénzek eloszlását. Jelentős volt a kereskedelemből, kikötői forgalomból, a bíróságokból és a lauróni ezüstbányából befolyó jövedelem. Általánossá vált, hogy cserépszavazással döntöttek azok sorsáról, akiket száműzni akartak Athénból. A száműzés 10 évig tartott, de vagyonát és politikai jogait nem veszítette el.

A perzsa háborúk végével a déloszi szövetség átalakult. Már nem védelmi szervezet volt, hanem Athén gyarmatbirodalma, ahol a szövetségesek adófizetőkké váltak. Azokat a poliszokat, melyek menekülni próbáltak a szervezetből, Athén fegyverrel kényszerítette maradásra.