Miért viselkednek így a tanárok?

Szerintem nem muszály hallgasd a becsmérlő, gúnyolódó szövegüket, szólj neki ha pl. te vagy a hetes, hogy nem tehetsz róla, mert ha az kedves oszt.társaid összekoszolják 5 percenként, te nem tisztogathatod...neked is kell idő pl. vmit átismételni, enni, stb.

Vagy ha elég bátor vagy (én biztos megtenném), ha legközelebb is "beszólnának", akkor felállnék, kimennék és felhívnám anyumat, hogy jöjjön be a suliba, mert gúnyolódnak, lenéztek a tanárok, miközben egyenlőként kéne kezeljenek...

Milyen dolog az, hogy asztmás vagy, és gúnyolódik a tesi tanár?! Én tuti szólnék valakinek, mert nem jókedvükből mentettek fel, vagy nem díszből ülsz ott tesi órán...Gondolom te is tornáznál, ha nem lennél beteg...

Remélem megoldódik a problémád, szólj valakinek! Sok sikert!

Sok szempont van itt:

1. a tanár szakmailag szocializálódott, amikor gyerek volt. Mondjuk vele is így bántak, ilyen minták épültek bele és lassan tanul.

2. Testnevelő, önmagával is kemény, másoktól is ezt várja el. A sportolók sokszor használják a "csak az jöjjön, aki bírja" morált. Ha sikerre kínozzák magukat, azért taps jár, ha testnevelőként így kínoznak másokat, megvetés.

3. A tanár 20-30 emberrel áll szemben. Ez szorongást, félelmet kelt. (Főleg ha érzi, hogy nem tisztelik őt.) Aki szorong, agresszióba menekül, támadó lesz. Ezzel nem feltétlenül az egyént akarja lealázni, hanem a helyzetet akarja kezelni.

4. A tanár egyéniségével dolgozik és magánéleti egyensúlyába most így építhető be a tanítás. (Lehet, hogy csalja a felesége/férje és ezért frusztrált. Vagy ha férfi tanár, túl sokszor fut bele a folyosón a karmait próbálgató "sexi singlik"-be és ez frusztrálja az idősödő kollégát.

5. Mivel én voltam katona a felsorolásba meg kell említenem, hogy a mai fiataloknak valahogy nagyobb lett az Énjük. (A legnagyobb énje az alkoholistáknak van, akik órákon át méltatlankodnak, hogy délután xy bejön a kocsmába és neki meg nem is köszönt.... Érthető, minél szarabb alak, annál nagyobb az önérzete.)

Szóval a mai fiatalok valahogy könnyebben megsérthetők. Én kaptam jó pár pofont tanártól. Hát mit mondjak, a legjobb családban is megesik. Nem omlottam össze lelkileg. Talán azt is meg kell tanulni, hogy a megaláztatást elviseljük.

Én például 100-szor annyira megalázva érzem magam azzal, hogy államadósságot vettek fel a nevemben, amit én és gyerekeim fognak időtlen időkön át nyögni, mint azzal, hogy az iskolában cikiztek a tanárok. Soha senkinek nem voltam adósa, és most mégis az vagyok, mert ehhez az országhoz tartozok, amelyik első az adósok között. Ugyanazt az érzést viselem, amit te akit gúnyol a tanár. Ki vagyok röhögve - kaptam "jóléti rendszerváltást kölcsönökből" és semmit nem tehetek. Mindig van/lesz valami megaláztatás, amit éppen el kell viselnünk. Egy buddhista azt mondaná, nagyszerű lehetőséget adott a tanár a türelem erényének gyakorlására. De ez a mondat egy európait már felidegel, abba hagyom.