Hogy lehetnek túlélni ezt a két évet?
Szóval szakközépiskolába járok, informatika szakra. Mikor jelentekztem ide azt gondoltam tényleg ezt akarom csinálni. Tavaly második félévbe sikerült nagyon megutáltatni velem az informatikát. Addig csak úgy tengődtem, hogy majd csak lesz valahogy /lesz*rtam a tanulást/ Most valahogy ugy vagyok hogy tul kéne élni majd elmenni valamerre másfele. Most elkezdtem úgy rendesen tanulni meg odafigyelni órán.
De igazából nem tudom, hogy hogy birom ki a heti 8 infot. /Más szakra vagy suliba átmenni nem lehetséges mert szüleim nem egyeznek bele mondván hogy én választotam és hogy végig kell csinálnom attól független hogy nem akartam idejönni csak ők erőlteték/. Most ugy vagyok már hogy görcsbe rándul a gyomrom mikor látom hogy infom lesz. Már árufeltöltönek is szivesebben mennék mint hogy informatikus legyek. Mit gondoltok erről ez nagyon beteges?
Tavaly ahhoz képest hogy az égvilágon nem tanultam semmit 3.4 lettem /ez ahhoz képest egész jó szerintem/.
Most ugy vagyok hogy tanulok meg minden csak azért mert a 11. 12. az egy bizonyos szinten fontos /legalábbis előnyösebb/ ha jól sikerül. O.f meg szülök évvégén kishijján leorditottak mondván hogy nekem lazán kéne hoznom a 4es átlagot.
Így lenne esélyem mondjuk elmenni majd egyetemre/főiskolára?
Gondolom úgy voltak vele, hogy ezzel "segítenek" nekem. Mert úgy voltak vele, hogy a városba mehetek továbbtanulni, mikor leadtuk a jelentkezést, mondván, hogy itt rajtam tudják tartani a kezüket. Itt informatika és kereskedelmi szakközép van nálunk és szakmunkásképző. Akkoriba ugy voltak hogy elküldenek kereskedelmi szakközépbe megyek csak aztán hogy hátha jobb lesz az informatika kikönyörögtem nagy nehezen. De azt pl:. hiába hisztiztem kéthéten keresztül nem hagyták, hogy más suliba leadjam a jelentkezést mondván hogy nem vennének fel. /na pl. ebbe honna voltak olyan biztosak? És ha annyira biztosak voltak benne miért nem hagyták?/
Aztán itt elis voltam egy darabig így 1. évvégén mondták a kereskedelmisek hogy annyira nem jó mert nagyon szivatós tanárok vannak. Akkor még ugy elvoltam, tavaly volt egy kis problémám. Akkor heti 4be most 7be tanulom a programozást. Tavaly még eleinte ment is /bárhogy is magyarázta tanár/ utána volt egy 3 hetes hiányzásom mert korházban voltam. És ugy fogadtak hogy irunk abbol amit vettek az alatt az idő alatt és hiába magyaráztam hogy nem tudsom és egyre csak rosszabb lett. És így eléggé megutáltata velem. Mert akkor is persze beszolt nekem. Meg azóta is mindig, hiába erőlködök / csak ezzel az egy tárgy ami nehezn megy nekem/ nem megy 2-3 nál jobbra.
Szüleimről meg annyit, hogy nem mondják bár eléggé érezhető náluk is /meg nagyszüleimnél is/ hogy tesóm a kedvenc. Ő neki mindig is nyalták a seggét. És akárhányszor azzal jövök nekik hogy tesómnak ennyi idősen megengedtétek. Vagy hogy mondom nekik hogy mit gondolok arról amilyenek néha velem. Akkor annyit mondanak rá, hogy szerintük ez hülyeség és hogy nem így van.
Most direkt ezért is vagyok így hogy inkább elkezdek rendesen tanulni, hogy érettségi után elmehessek és legyen egy kis távolság közöttünk. És így csak reménykedek benne hogy jövöre nem szólnak bele a pályaválasztásomban.
de pl.: a jegyeim azok nem azért lettek olyanok mert nem tudtam annyira csak ugy jött ki
mert pl.: volt olyan hogy én magyaráztam el a matekot másnak neki 5 lett nekem 3 tehát így vicces
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!