Pár kémia kérdés. Nem haladok velük?!
1. Értelmezze az olefinek reakciókészségét kötésrendszerük ismeretében! A propén példáján magyarázza el kimutatásukra alkalmas reakciójukat, írjon reakcióegyenletet! Ismertesse a polimerizációs folyamatok jelentőségét a vegyiparban! Sorol-jon fel legalább három polimerizációs műanyagot! Az etén példáján értelmezze képződésüket! Elterjedt felhasználásuk milyen környezetvédelmi kérdéseket vet fel, illetve milyen intézkedéseket igényel?
2. Mutassa be az alkil-alkoholok fizikai tulajdonságait, magyarázza meg azok változását a homológ sorozaton belül!Hasonlítsa össze a víz, a propán és az etanol forráspontját! Mivel magyarázható az eltérés a molekulatömeg és forráspont közötti kapcsolatból várható értékektől?
3. Mutassa be az észterek funkciós csoportjainak jellemzőit! Értelmezze az észter-kötés kialakulását az etil-acetát példáján! Hasonlítsa össze a zsírok és olajok tulajdonságait, értelmezze lúgos hidrolízisüket, térjen ki biológiai jelentőségükre!
4. Foglalja össze a szénhidrátok csoportosításának szempontjait példákkal, alátámasztva! A glükóz és a szacharóz redukáló tulajdonságainak összehasonlításával értelmezze azok szerkezetét, kémiai tulajdonságait! Ismertesse a redukáló tulajdonság kimutatás ára alkalmas reakciót egyenlettel! Mutassa be a szőlőcukor biológiai jelentőségét
5. R1, R2, R3 oldalláncú, a aminosav segítségével mutassa be a peptidkötés kialakulását! Értelmezze a polipeptid láncok struktúráját! Néhány példa segítségével ismertesse a fehérjék élettani szerepét, szerkezetük megismerésének jelentöségét!
ha bárki tudna segíteni megköszönném
ezek mind olyan egyszerű alap kérdések, amit bármelyik könyvet kinyitva 10 perc alatt megválaszolhatók.
pl alkének a kettős kötés miatt reakcióképesek, mert telítődni akarnak, a pí kötés könnyen felszakad. ezért jellemző reakciójuk az addíció. egyenletnek telítsd, mondjuk brómmal... polimerizáció pedig amikor nagyon sok molekula kapcsolódik egybe, ezt se nagy pukkantás bemutatni és példákat mondani rá.
másiknál a fizikai tulajdonságaiknál az olvadás és forráspontra hegyeződik ki a dolog, hogy a homológ sorba előre haladva nyilván nő a tömegük, ezáltal a forráspontjuk is, mert nehezebb elemet nehezebb kiemelni a folyadék fázisból... ez a víz, propán, etanol összehasonlítás meg a funkciós csoportok polaritására megy, hogy amik erősebb dipólusok, azok erősebb másodrendű kötéseket tudnak kialakítani, ezért van, hogy nagyjából ugyanolyan tömegű molekuláknál jelentősen eltérhet a forráspont...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!