Hogy dolgozzam ki ezeket a kérdéseket? Kémia tételekből

1.: Elemmolekulák, tehát apolárisak, tehát gyenge kölcsönhatások ébrednek csak a részekcsék között (diszperziós kölcsönhatás, ami a leggyengébb másodrendű kölcsönhatás). Így nincs különösebb erő, ami növelje a forráspontot (minél nagyobb a részecskék közti erő, annál magasabb a forráspont). Így az adott oszlopban található anyagok forráspontjának sorrendjét a molekulatömeg fogja meghatározni. Minél nagyobb, annál magasabb a forráspont.

2.: Mindkét elem a periódusos rendszer első főcsoportjában található, tehát "plusz elektornokkal" rendelkeznek az oktett eléréséhez. Mivel minden atom a stabil elektronszerkezetre törekszik, így igyekszik a külső héján 8 elektront tartani (ez a stabil állapot). Ezen elemeknek pedig sokkal egyszerűbb leadni egy elektront, mint felvenni hetet. Ezért elektrondonorok, és reakcióikban pozitív töltéssel vannak jelen. A redukáló hatás annál erősebb, minél nagyobb az adott elem rendszáma (Li<Na<K<[...]).

3.: Mivel pH<7, ezért savas kémhatású, így a légkörnek is annak kell lennie. Valószínűleg ipari létesítmények közelében lehet, mivel a "tiszta" levegő nem okozhatna ekkora eltérést a 7-es értéktől. Valószínűleg (relatíve) sok SO2, CO2, NOx lehet a levegőben, amelyek vízzel érintkezve savakat alkotnak.

SO2 + H2O -> H2SO3

2H2SO3 + O2 -> H2SO4

CO2 + H2O -> H2CO3

NO2 + H2O -> HNO3

Any question?

1.: A természetes vizek keménységét a Kalcium- és magnézium-karbonátok, illetve hidrogén-karbonátok okozzák. Használatuk során eltömődhetnek a vizes készülékek a vízkőlerakódások miatt. Régen ezért volt sok kazánrobbanás (ezért nevezik a vízkövet kazánkőnek is). Vízlágyítási eljárások során ezeket a vegyületeket reagáltatják el (pl. ioncserélő oszloppal a Ca-ionokat kicserélik Na-ra, de a változó keménységet okozó hidrogén-karbonátokat forralással is el lehet távolítani).

2.: N2 + 3H2 -> 2NH3

A reakció exoterm (ha jól emlékszem, ∆Hr=-74,9 kJ/mol), és mólszámcsökkenéssel jár (4 mólnyi gázból 2 mól lesz). Így a Le Chatelier-Braun elv (legkisebb kényszer elve) értelmében relatíve magas hőmérséklet, és nagy nyomás alkalmazandó. Ez a gyakorlatban 450-500°C-os hőmérsékletet, és 300 bar körüli reaktornyomást jelent a termék folyamatos elvétele mellett. Az ammónia legnagyobb felhasználási területe a műtrágyák gyártása, másodsorban pedig a robbanószergyártás a nitrogéntartalom miatt.