Most már nem tehetek gondolom semmit, késő bánat, vagy mégsem?

Hogy érted, hogy most már nem tehetsz semmit? Eddig se nagyon tehettél, illetve egyetlen egy dolgot: széttanulod magad, hogy becsületes úton jobb legyél, mint az ilyenek.

Sajnos pontosan tudom, mit érzel. Nem tehetsz mást azonban annál, mint amit tanácsoltam - nem elég, hogy te tudod, hogy jobb vagy nála mind agyban, mind emberileg, meg is kell ezt mutatnod. Így működik a világ, ahogy az előttem szóló is írta.

Hát nekem nem egy ilyen csoporttársam van azzal a különbséggel, hogy ők nem is állítják magukról, hogy nem puskáznak. Én párszor megmondtam, hogy kicsit pofátlanság maxra puskázni...erre persze tagadtak, pedig mindenki látja. Sajnos tényleg ilyen az élet. A liciben abban reménykedtem, hogy egyetemen megszűnik az ilyesmi. Hát tévedtem...most abban reménykedek, hogy majd álláskeresésnél szűrik az ilyeneket. Egyre nagyobb a gyanúm, hogy megint csalódni fogok, mivel nekik mérnök vagy cégvezető apjuk van. És mindenekfelett az a legidegesítőbb, hogy a médiájuk az egekig ér mégis órán sokszor kérdezősködnek tőlem, mivel ők nem értik.

Ebbe csak beletörődni lehet sajnos és igyekezni, hogy minél jobb közösségbe keveredj.