Akik nyolcosztályos gimnáziumba járnak/jártak, azoknak milyen/hány nyelvvizsgájuk van?

Tudtommal nincs semmi ilyen megkötés, max ha nyelvi tagozatra mész, vagy nyelvi éved van. Azt pedig az iskola szabja meg.

Én ugyan "csak" 6 osztályos, nyelvi tagozatú suliba jártam, de azért válaszolok. Első nyelvből (5 éven át 4-6 óra/hét) szinte mindenkinek meglett a középfok, negyedének a felsőfok is. Második nyelvből (3-4 éven át 4-6 óra / hét; középfokú nyelvvizsga után nem kellett már órára járni, és nem is jártunk, mert utolsó évben már csak célzott nyelvvizsga-előkészítés volt órákon, inkább az érettségire készültünk) kb. a felének lett meg a középfok.

Egy nyolcadikos még nem érett arra, hogy középfokú nyelvvizsgát tegyen, mert ott már olyan témákhoz is tudni kell hozzá szólni, amihez egy gyereknek fingja nincs. Max akkor megy át, ha szerencséje van. Én amikor vizsgabiztos voltam a rigó utcában a 18 éven aluliakat mind kiszórtam közép és felsőfokon. Ilyen szinten jártasnak kell lenni a napi politikában, meg minden egyéb felnőttes témában. Arcuk van meg modoros kiejtésük ezeknek a gyerekeknek, valós tudásuk semmi.

8 osztályos gimibe jártam. Nem volt ilyen, hogy kötelező a nyelvvizsga, de azért erőteljesen ajánlották. Ez azért volt nevetséges, mert gyenge volt a nyelvoktatás(inkább reálos volt a suli) és mi, diákok, csak azért tudtunk nyelvvizsgát szerezni mert el tudtunk járni magántanárhoz. Nekem így lett egy felsőfokú német nyelvvizsgám. Illetve angolból emelteztem, így abból meg egy középfokú. Ha már érettségi, na ezt viszont nagyon nyomták. Aki ügyesebb volt, már 10. végén elment nyelvből érettségizni, de a többség is 11. év végén. Így volt az, hogy 12.-ben a 30 főből mindössze 10 embernek kellett bejárnia még nyelvórákra, aminek mondanom sem kell, már semmi értelme nem volt.

Nem volt elvárás, de a lányoméknál 36 tanulónak volt 82 nyelvvizsgája (igbácsi matematikus, teletömi statisztikával mindig az évkönyvet).

A kettőnek semmi köze egymáshoz.