Diszkalkulia - az iskola nem fogadja el. Mit tegyünk?

Menj be az osztályfnökhöz, vagy ha kell, az igazgatóhoz és beszélj vele nyíltan. A legkisebb öcsémnél ugyanez volt a helyzet, aztán anyám megunta és bement az igazgatóhoz, kerek perec megmondta neki, hogy mi a véleménye erről az egészről (magasabb fejpénzt kap az iskola a gyerek után, de nemhogy nem segítik, hanem még akadályozzák is a tanulásban), és hogy szeretné, ha a jövőben ez nem így folytatódna.

Nem tudom, hogy alapból az igazgató tudott-e a tanárok játszmáiról vagy csak anyukámtól értesült, de az biztos, hogy lényegesen jobb lett a helyzet utána.

Huh, próbálj meg esetleg szemléletet váltani. Úgy kell bemenni, hogy határozott vagy és "az asztalra csapsz". Különben nem fogja az igazgató se semmibe venni, amit mondasz.

Fel lehet fogni az iskolát úgy, hogy ő egy szolgáltatást nyújt, te pedig megtiszteled őket azzal, hogy igénybe veszed és a legnagyobb kincsed bízod rájuk. De cserébe elvárod, hogy jó minőségű szolgáltatást kapj. Így máris nem leszel annyira kiszolgáltatott.

A párod nem tud esetleg segíteni ebben?

Összefoglaltad a helyzetet nagyon értelmesen. Minden konfliktusvállalás kétesélyes, de én rendületlen optimizmussal hiszek benne, hogy ha nekem igazam van, akkor azt az igazamat be is fogom teljesíteni, csak idő kérdése meg néhány idegsejt rámegy. Az igazgatóhoz menj be, de előtte a fair play jegyében értesítsd az osztályfőnököt, ne a háta mögött történjen, mert az visszaüt, és mondd neki, hogy szeretnéd, ha ő is ott lenne. Az igazgató eleve nem tudna magától hozzászólni az ügyhöz, gondolom, nem ismeri.

Legyél asszertív vagyis állj ki a meggyőződésedért. Nem gorombán, barátságosan, diplomatikusan, együttműködést kérve, partnerként. Vagyis elmondod, hogy a fiad így és így látja a helyzetet, szeretnéd a véleményüket kérni, hogy ők hogy látják, mi lenne a megoldás, mert mindkét fiad szeret ide járni és nem szeretnéd, ha el kellene vinni. Mindezt bájmosollyal, de nem alárendeltként előadva. Ez egy kihívás neked, tekintsd játéknak, amiben majd győzöl. Élettapasztalatom azt mutatja, hogy nem fognak kiszúrni tovább a gyerekeddel, mindenki addig megy el, ameddig engedik neki.

Viszont én személyesen nem biztos, hogy jónak találnék egy ilyen iskolát, ez nem gyerekszerető és szakmailag amatőr, hiszen a szakvéleményt kötelesek elfogadni, elhinni. Mi lehet vajon az oka, hogy emiatt a gyereked ellen fordultak, én ugyanis racionális okot nem látok.

És még egy megjegyzés: nem tudom, milyen tanár foglalkozik a gyerekeddel a számolás terén, de ide nem matektanár kell, hanem a diszkalkuliában jártas logopédus, aki ismeri ennek a sajátos fejlesztésnek a technikáit.

Szánd rá magad minél hamarabb és írj nekem vissza a fejleményekről, akár priviben is. Hol van ez az iskola?

Nem könnyű, de épp azért és épp úgy, ahogy az előttem szóló is írta, menj oda az ofőhöz és nyíltan beszélj vele a problémátokról. Fordítsd át a helyzetet: annak ellenére, hogy úgy érzed, nem szimpatizál veletek, mégis hozzá fordulj segítségért először. Ha akkor, ott, nyílt helyzetben is úgy érzed a szavaiból, hogy nem szeretné, ha a fiad továbbra is oda járna az osztályába, akkor ezt közöld vele. Egyszerűen, nyugodt hangon. Majd pedig azt, hogy az igazgatóval is fogsz beszélni.

Én azonban arra tippelek, hogy szemtől szembe egészen más lesz az ofő, nyuszi lesz. Sokszor ítélkezünk egymás felett és csak a kiélezett helyzetekben jövünk rá, hogy a másik is ember.

Lehet, hogy a tanárok összebeszéltek, lehet hogy nem és egyszerűen csak előítéletesek.

Emlékeztesd, hogy nem csupán a tudást adják át tanárként, hanem nevelnek (nevelniük is kellene) pedagógusként - legfőképpen példamutatással.

Én is kíváncsi lennék rá, hogy mire jutsz majd!