Mi az a hülyeség, hogy jobb képességekkel született gyerekek mennek elit gimnáziumba?

Egy embernek születni kell egy adottsággal és hiába reklámozzák különféle motivációs coachok, hogy szorgalommal mindent el tudsz érni ez nem igaz (persze sokat segíthet a szorgalom a helyzeteden). Az agyi kapacitás és a tehetség is egy olyan dolog mint például az embernek a magassága, nem tehet ellene semmit, ez egy adottság. Egyáltalán nem mindegy hogy valaki 8 óra alatt képes megtanulni 30 oldalt vagy 10 perc alatt.

Az jár elit gimnáziumba és az veszi gond nélkül az akadályt az egyetemen aki rendelkezik egy alap készséggel és hozzá társul, az oktatás az másodlagos. Ha nem rendelkezel megfelelő alapkészséggel már az általános iskolában is lemorzsolódsz, valamint nem fogod bírni a tempót az "elit" gimnáziumban.

Statisztikai szempontból - figyelembe véve az IQ szórását a népességben - nincs annyi valódi zseni, hogy az összes elitgimnázium kizárólag velük lehessen tele, vagyis igen, a legerősebb gimnáziumok tanulóinak többsége átlagos (vagy az átlagnál kicsit jobb) képességű, szorgalmas, többnyire jólszituált családból származó gyerek.

"Lényegében meghatározhatja az egész életed, milyen háttérrel születtél."

Részben igen, erre adatok is vannak. Ha emellett figyelembe veszed, hogy egy gyerek a szülők végzettségén és szociális helyzetén túl még mi mindenről nem tehet (pl. a genetikájáról sem, ami alapvetően befolyásolja mind az intelligenciát, mind bizonyos személyiségvonásokat, amik kihatnak a későbbi életre), akkor kiderül, hogy sokan többre büszkék, mint amiről valójában tehetnek. Szerintem minden olimpiai bajnokra és Nobel-díjasra jut számtalan névtelen hős, akik legalább annyit (vagy akár sokkal többet) küzdöttek, de nem jutottak a "csúcsokra", mert rosszabb kártyákkal indultak: pl. tanulási zavarokkal, bántalmazó környezetből, és a lista tovább folytatható.

Szerintem átlagos a többségük, csak minőségibb oktatást kaptak általános iskolában.

Akkor hogyan jön össze egy osztály a gimiben úgy, hogy a város minden iskolájából néhány gyerek kerül be?

Az általános iskolák nem feltétlenül jobbak a fővárosban sem (az alsó 4 osztály). Mindenhol ugyanaz a tananyag, nincs jelentős különbség. Az egyházi iskolák jelentenek a fővárosban is egyfajta menedéket a deprivált családok nevel(het)etlen gyermekei elől. De ez vidéken is így van.

Ami a különbség az előnyős és hátrányos helyzetű gyerekek között, az a szülői, családi háttér. Akinek a szülei is diplomás értelmiségiek, azok sokkal jobb nevelést kapnak otthon. A szülők már a kisbabával is jobban, többet foglalkoznak (bocs ha eddig másként gondoltad). A fővárosi gyerekek egy nagy része már óvodás korában megtanul otthon olvasni. A gyereket szakkörrel, magántanárral tuningolják, és 10 évesen meg ezerrel tolják őket a 8 osztályos gimnáziumok fele. A 8 osztályos gimnáziumban azután nagyon kinyílik az olló... a Radnótiban pl. két évente megíratják a bent lévőkkel is a felvételit, amit azok bármiféle készülés nélkül teljesítenek 90% fölött akármikor. Már a 6-8. osztályokban letolják néhol az érettségi anyagot. És megint a családi háttér: a szülők továbbra is odafigyelnek a gyerekre, otthon tuningolják, tanfolyamokra, magántanárhoz küldik, versenyeztetik stb.

Ha csak a mi családunkat vesszük alapul: a nagyszülőkig bezárólag mindenki diplomás értelmiségi, a szülők eleve többdiplomások. A gyerekekkel kiskoruk óta rengeteget foglalkoztam, és foglalkozom ma is még az egyetemistákkal is.

Mindez abszolút nem lenne lehetetlen vidéken sem, csak a legtöbb családban ennek nincs meg a kultúrája, úgy vettem észre. Sok helyen úgy gondolják, hogy a gyerek dolga a tanulás, a szülő meg max. év végén aláírja a bizonyítványt és lecseszi, ha rossz lett, esetleg széttárja a kezét, hogy ugyan van Rozikának egy-két 2-ese, de a többi 3-as 4-es (és ezzel már elégedettek is). Mindeközben a (fő)városi ügyvéd, orvos, mérnök stb. szülők az első 4-esre már leülnek a gyerekkel tanulni, hogy ez így nem lesz jó.

Szerintem mindebben a genetikai / kognitív képességek kevés szerepet játszanak.

Igazából a képesség fontos része a tanulmányi előmenetelnek.

Viszont a képzetlenebb családokban születendő gyerekeken is lehetne segíteni.

Lásd:

- Lelki gyakorlat (nem vallási) és hasznos szokások kialakítása, begyakorlása.

- Kora gyermekkorban elkezdeni a logikai és absztrakciós képességek fejlesztését (intelligencia része).

- Intelligencia is fejleszthető (gyors eligazodási, lényegmegragadási képesség).

- Szövegértés is (kérdezés tudománya és funkcionális szemlélet).

- Kritikai olvasás és gondolkodás is könnyedén fejleszthető stb.

Úgy gondolom, ha az enyén átlagos intelligenciával rendelkezik, és minél fiatalabb korban kezdik el fejleszteni a fentieket, annál jobban fog emelkedni az intelligenciája stb.

Így jóval átlag feletti értelmi képességekkel fog rendelkezni és könnyedén fogja venni az akadályokat.

Természetesen (még gyermekkorban) fejleszteni kell a döntési, vezetési és szervezési, irányítási képességeket is.

Én ezzel nem értek egyet, mármint, hogy szorgalommal nem lehet elérni, csak tehetséggel a dolgokat.

Ismerek olyan embert, akinek nem volt se jó problémamegoldó képessége, se kiemelkedő tehetsége, se kiemelkedő intelligenciája, mégis doktor lett.

És nem mással, elképesztő kitartással, és szorgalommal.

De persze azzal egyet értek, hogy könnyebb azon emberek dolga, akik alapvetően jó adttságokkal születtek.