Hogy lehet ekkora különbség jogász szakok közt egyetemeken?
Most nevek említését mellőzve. Egyik egyetemen pl. Római jogból az aláíráshoz is olyan kemény zh-t kell írni, hogy sokan ott elhasalnak, ráadásul valahol pontlevonásos is. Ezen túl 150 beugró kérdés vizsgán, meg 50 tétel. Ha a beugró nincs meg, nincs is tételhúzás.
Másik egyetem meg alanyi jogon megadja az aláírást azzal, hogy felvetted a tárgyat. Nincsenek beugrók, és nincs 50 tétel, csak vagy 35.
Szóval ugyanazt a dr.-t kapják a nevük elé, csak az egyik megszenvedett érte, és vért izzadt, a másik meg egy sokkal hallgatóbarátabb rendszerben megcsinálta. Ez miért van? Miért nem egységes a rendszer? Ráadásul jogászoknál még csak nem is nézik le az egyetemeket, meg ugyanúgy betölthet pozíciókat, mindegy hol végzett.
Bocsi, de te ezeket honnan tudod? Jártál két egyetemen is jogász szakra? Vagy két barátod van 1-1 egyetemen, és ők meséltèk? Nem kötekedèsből.
Én direkt ezért megyek kis egyetemre egyébként. Ha az ember tudja ezeket, akkor érdemes neki kedvezőbben választania.
#5. Nagyon pöpec válasz, köszi!
Kérdező, egyébként például az ELTE-n is jelentős különbség tud lenni szemináriumon ugyanazon a tárgyon. Például a Római jogon is van olyan oktató, aki minden héten ZH-t írat, meg van olyan is, aki egyet a félév végén, ami amúgy sem túl nehéz. A hallgatók részéről ezek ismertek is, a tárgyfelvételnél szempont is lehet, hogy ki mit preferál (mondjuk ez az első éves tárgyakra és így a Rómára pont nem igaz, mert ekkor még véletlenszerűen szétdobálják a hallgatókat, de a későbbi félévekben már igaz).
Nos, nem értem, mit nem értetek?
Ez a különbség nem csak a jogon, de mindenütt megvan, és nem csak nálunk, külföldön is.
Ezért vannak rangsorolva az egyetemek. Sok szempont mellett az egyik legfontosabb, hogy mennyire erős képzést nyújtanak.
Lehet, hogy nálunk még nem annyira, de külföldön a munkaadók sokszor nagyon is megnézik, hol végzett az illető, jobb állásokra csak jobb egyetemekről lehet bejutni.
Én mostanában kezdek rájönni, hogy a nagy amerikai meg angol elit egyetemekre tudnak bejutni azok a diákok, akik valóban egyetemre valók, és a többire meg a maradék, akik nem is voltak annyira jó tanulók, meg szorgalmasak, de egyetemre/főiskolára mennek, mert ez szinte már elvárás.
Nálunk ez az utóbbi pár évtizedben jött divatba. Sokáig nem értettem, hogy lehet, hogy sok helyütt kb tízszeres létszámmal indulnak a szakok, mint 20-30 éve, újabb és újabb főiskolák, egyetemek nyitnak, pedig a gyerekek semmivel sem okosabbak. Ezzel így automatikusan együtt jár a színvonal csökkenése.
Félreértés ne essék, jó, hogy a fiatalok továbbtanulnak, mert műveltebbek lesznek, tájékozottabbak, szélesebb látókörűek, de valójában ezek a diplomák már közel sem érnek annyit, mint a régiek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!