Kémiából az összes ökölszabály, mondóka nincs valakinek kigyűjtve?

Hát nem az összes, de így hirtelen itt van pár:

- Az elemek elektronvonzó képessége a periódusos rendszerben főcsoportonként lentről felfelé és periódusokban balról jobbra növekszik.

- Az elektron affinitás ennek az ellentéte.

- Az atomok rádiusza egy perióduson belül balról jobbra csökken.

- Az atomok dipólus momentuma a főcsoportokon belül lefelé növekszik.

- Az első ionizációs energia, periódusokban balról jobbra növekszik.

- A alkáli fémek reaktivitása fentről lefelé növekszik

- Hidrogén kötést kialakítani magas elektron negatívitású kis elektronfelhővel rendelkező elemek (N,O,F,S,Cl) képes, az elektronfelhő növekedésével csökken a H kötés ereje.

- Az anyagok sűrűsége a periódusos rendszer két vége felől befelé az ozmium felé növekszik.

- Azok az elemek/vegyületek amiknek atomjaiknak párosítatlan elektron található a külső elektronhéjukon páramágnesesek (van pár kivétel pl Cu)

- A különböző vegyületek oxidációs száma kiszámolható ezekkel a szbályokkal: [link]

- Redukáló savak normál körülmények között képtelenek olyan anyagokat redukálni amiknek a standard elektród pot. pozitív.

- Oxidáló savak képesek pozitív standard elektród pot. anyagokat feloldani.

- párosítatlan elektronnal rendelkező anyagok instabilak, gyakran önmagukkal alkotnak di-, trimereket (pl NO2 <-> N2O4)

- Az átmeneti fémek képesek a d pályán lévő elektronjaikat használva, egy nagy elektron neg. elem képes egy komplex kötést kialakítani.

- A savak és bázisok erőssége függ a környezettől (oldószer, hőmérséklet)

- Az nagyobb elektron neg. halogén a másikat sójából felszabadítja.

- A nagyobb elektron neg. fém a kisebbet a sójából kiszorítja.

- A negatívabb stand elektród pot. fém a pozitívabb fémet sójából felszabadítja

- A negatív st. el. pot. fémek savakból hidrogént szabadítanak fel.

- Az erősebb sav a gyengébbet proponálhatja

- Olyan egyensúlyi folyamatoknál ahol több mol anyag (gáz) keletkezik, a nyomás növelése a kiinduló termék felé tolja az egyensúlyt. Ez fordítva is igaz olyan reakcióknál ahogy egyesülés történik a nyomás növelése a termék felé tolja az egyensúlyt.

- Exoterm reakciók melegítése az egyensúlyt a kiindulási anyagok felé tolja. Endoterm reakciók melegítése a végtermékek felé tolja az egyensúlyt.

- Az atommagok energiája a vasig csökken, utána növekszik.

- Az oxigénvegyületek (alifás) oxidációra való érzékenysége: Aldehid>glik. OH>alkohol>keton>karbonsav

- Oxo vegyületek savassága: ald./ket.<alk.<Ph-OH<COOH

- Minél hosszabb egy szerves sav szén lánca annál gyengébb sav.

- Gyakori funkc. csoportok savassága: MeNN2 < Me2NH < Me3N < PhNH3 < CH3 < CH2 < CH < CHO < C-OH < aromás amid < Ph-OH < C-SH < CONH2 < CONH < -COOH < -SO3H

- általános olvadás/forráspont (nagyban függ a többi funkciós csoportól): ciklikus szénh. < alifás i szénh. < alifás n szénh. < aromás szénh. < halogenidek < ald./ket. < alk < amin < szénsav < amid < nitro < szulfo

- A szerves savak erőssége függ a környező funkciós csoportok elektron vonzó hatásától. Erős elektron vonzó csoportok a hidroxid vagy amino csoportok közelében erősebb savat eredményeznek pl.: ecetsav<triklór-ecetsav

- Poláros anyagok poláros oldószerekben apolárisak pedig apolárisban oldnak.

- Gyenge savak ionizációját erősebb savak megakadályozzák (növelik a kpa értékét)

- Aminok, oxo vegyületek, képesek hidrogénkötést kialakítani

- Szabályos Markovnyikov addíciónál a H atom arra a szén atomra fog belépni ahol eredetileg több H atom volt.

- szubsztitúciónál primer szénatomnál Sn2, secunder szénatomnál Sn2-Sn1, tercier szénatomnál Sn1 mechanizmus fog fellépni.

- proton donor oldószerek az Sn2 proton donor oldószerek Sn1 mechanizmust támogatják.

- Erős nukleofilek az Sn2 gyenge nukleofilek Sn1 mechanizmust támogatják.

- Aromás gyűrű kialakulása energetikailag szinte mindig kedvező.

- Oldallánca rendelkező aromás vegy. Cl2 szubszt./addíciójánál UV fény hatására az oldalláncba fog a klór belépni, lewis sav hatására pedig az aromás gyűrűbe.

- egyszeres kötés mentén a molekula szabadon elcsavarodhat, kétszeres kötés mentén nincs szabad forgás.

- Szabad tiolok szilárd halmazállapotba való lépéskor di- trimekevet vagy polimer láncokat alkotnak.

- Elektrofil szubsztitúciót az elektron donor csoportok gyorsítják az elektron vonzó csoportok gátolják.

- Elektrofil szubsz. a deaktiváló csoportok meta irányítók, halogének orto para, aktiváló orto para.

(csak gyorsan fejből írtam össze, úgyhogy ha valahol hibáztam bocs.)

@3 es tarthatok neked egy kis prezentációt hogy az anti Markovnyikov addíciónál miért oda lép be a hidrogén ahova, de teljesen felesleges. Elég megtanulni a tényt hogy így működik, hacsak nem egyetemi szinten tanulja az ember a kémiát, ezek a mankók bőven elegek sőt szükségesek is valamilyen szinten. Mivel nem várható el hogy mindenki mindent behatóan ismerjen a legtöbb szituációban elég a leegyszerűsített általános szabályt ismerni. Ezen kívül néhány ilyen szabály mögött lévő mechanizmus olyan kvantum fizikai alap tudást igényel amit általában csak a doktori képzésen szereznek meg az emberek. De tény hogy sok esetben sokkal eredményesebb ha ismerjük az alap mechanizmust, de ez közel sem minden esetben igaz.

Hasonló a hasonlót szereti - ez az elv arra vonatkozik, hogy poláros oldószer poláros anyagot, apoláros apoláros anyagot tud jól oldani, és megfordítva, poláros anyag poláros oldószerben, apoláros anyag apoláros oldószerben oldódik jól.

A Máté-elv is érvényesül, csak itt Pauliról van elnevezve, mert ő fedezte fel. A szerves kémiában érvényesül. Akinek van, annak adatik - akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van. Lásd még: addíció.