Gáz, ha egy kevésbé neves egyetemen végzek?

Pont ez a gond a noname egyetemekkel, hogy nagyon alacsonyra van téve a léc az elvárást tekintve. Minden jött mentet tutujgatnak és lökdösnek átfele.

PTE az egy komoly, neves egyetem minőségi oktatással és valódi szakemberekkel akik alaposan megválogatják, hogy kinek a kezébe nyomnak szakmát.

En teljesen mas szakoskent kezdtem el Pecsre bejarogatni a szoc munka szakra. Ott ertelmes hallgatokkal es igazan ertelmes, joszandeku oktatokkal talalkoztam. Aztan Fehervarra koltoztunk, es ott is belatogattam a Kodolanyi szocmunka szakara. A hallgatosag nagyon, de nagyon gaz volt, annal gazabbnak csak az a nehany oktato bizonyult, akikkel az alatt a rovid ido alatt osszehozott a sors. A TO megengedte, hogy eloszor probaljam ki a kepzest, es utana iratkozzak be "kesedelmes beiratkozassal". A ket hetes proba vegen azt mondtam, koszonom, de ezt nem. Ez olyan messze all az egyetemi, (de akar egy foiskolai) szinvonaltol, hogy egy komoly kozepiskola tobbet nyujt nala a tanuloinak.

A kerdesre valaszolva viszont egyaltalan nem tartom rossznak, ha ott vegzel, ha ott szereted a szakot, es neked kenyelmes, megfelelo. Jo a legkor, rendesek a tanarok, stb. Ezzel a diplomaval szerintem nem lennenek sokkal jobb eselyeid akkor sem, ha PTE lenne rairva. Ez egy segito foglalkozas, nem kell kulonosebben csillogni az oklevelnek. Amennyiben a kepessegeid megvannak hozza, fogsz vele allast talalni, es minden rendben lesz. Ugyis a gyakorlatban fogod megtanulni a szakmad legnagyobb reszet. A hozzaallasod az, ami sokat szamit.

Szerintem meg kell találni az arany középutat.

Az egész egyetemi képzés lényege, ha két lépéssel távolabbról nézzük, hogy jó szakember legyen belőled. Ez nem feltétlenül akkor fog megtörténni, ha a beled is kitapossák és olyan tárgyak teljesítésével is aránytalanul sok időt kell töltened, amik szakmailag a te szakterületeden nem relevánsak. Ugyanakkor attól sem lesz jó szakember, ha babusgatnak. A tanulás olyan, mint az edzés, biológiai alapvetés, hogy kényelmetlen, legfeljebb megfelelő rutinnal meg lehet szeretni a megtérülő erőfeszítés élményét. Ha a képzés ezt nem adja meg, semmi probléma, alapvetően a sznobszakmákat (ld. jog) kivéve a lőtéri kutyát sem érdekli, honnan van a diplomád, külföldön mindegyik magyar egyetem egy noname semmi, az ipar meg egyébként is tudásalapon működik elsősorban, legfeljebb a vele járó jogosultságok miatt kérnek papírt. De akkor benned kell lennie annyi önirányítottságnak és szorgalomnak, hogy felkutatod a szakmádban, szakterületeden lényeges témaköröket és elmélyedsz bennük a tanulmányaid mellett, illetve más utakon is magadra szeded az infót. Ez alapvetően a leghatékonyabb módja annak, hogy az ember minél kompetensebb legyen, az egyetem igazából ehhez asszisztál. Ha nagyon kemény a képzés és azzal megy el az időd, hogy ezt ne tudd megtenni vele párhuzamosan, az ugyanolyan rossz, mintha semmilyen iránymutatást nem kapnál és azt az illúziót keltenék benned, hogy értesz ahhoz, amihez valójában nem. De egy szorgalmatlan, önállótlan ember esetében még egy specializálatlan, kemény képzés is jobb, mintha több mozgástere lenne, mert úgyis csak elherdálni tudja.

Én egyébként a középmezőny híve vagyok, számomra az tűnik egy egészséges egyetemi képzésnek, ahol megizzasztanak annyira, hogy tudd, hol a helyed, de mégis van annyi sikerélményed, hogy merj próbálkozni és lelkesedni a szakmád iránt.

Most biztos lepontoznak majd sokan, attól még megírom. Ezt az egyetemi színvonalak közti farokméregetést úgy 90%-ban olyanok híresztelik állandóan, akik munkaerőpiac közelében nem voltak még, még csak egyetemisták, vagy nem is a felsőoktatásban vannak, csak készülnek, és ők is terjesztik a hallomást.

Elárulnám, hogy az, hogy melyik egyetemen végeztél, maximum az első munkahelyednél számít, és még ott sem mindenhol. Egyébként az állások betöltésének végzettség szempontjából teljesen mindegy hol szerezted a papirt, csak az a papír legyen, onnantól kezdve a saját skilljeid számítanak, meg az, hogy milyen tapasztalataid vannak. Nálunk munkahelyen vezető pozíciókban vannak szintén ilyen "noname" egyetemen szerzett végzettségekkel. Ez a színvonal ma már különben is csak annyiban merül ki, hogy az annyira komolynak tartott egyetemeken eggyel több haszontalan tárgyból szivatnak meg felesleges zh-kal az aláírásért is.

Nekem egy nagyon jó, képzett ismerősöm mondta, hogy ugyan vannak még munkáltatók, akik előírják, hogy csak ezt meg azt az egyetemet fogadják el az állásra jelentkezőknél, az ilyet viszont kerülni kell nagy ívben, mert egy korlátolt barom, aki a saját cégétől veszi el az esélyt egy előítéletes ökörség miatt, hogy egy esetlegesen normális alázatos munkaerőt szerezzen, aki megcsinál mindent rendesen.

#6.

Teljes mértékben egyetértek. Benne vagyok ilyen összegyetemi beszélgetős csoportokban, szakmai csoportokban, mindig olyanok vergődnek az alapozó tárgyaikra, öltére/béjemére, akinek ott ordít a profilján, hogy abban az évben/előző évben kezdték az egyetemet.

És ha bárki megírja nekik, hogy akiket épp most ugattál le, azok a kollégáid, főnökeid lesznek és ott téged fognak kikúrni, ha nem bírsz másokkal tisztelettel viselkedni, akkor földhözbaszkodják magukat idegből.

Pedig ez ilyen. A világ kicsi. Nekem több intézményből van végzettségem, megjártam pár munkahelyet, nagyon sokféle kollégám volt. Teljesen vegyes a mezőny, sokszor még szakok terén is, egyetemek terén meg főleg. 2+ év tapasztalattal már ebédszünetben sem vergődünk arra, hogy melyik egyetemre jártunk, mert ciki.

"2+ év tapasztalattal már ebédszünetben sem vergődünk arra, hogy melyik egyetemre jártunk, mert ciki."

Egyébként, ha belegondolok tényleg. Ez olyan, mint amikor gyerekek a suliban azzal nagyzolnak, hogy kinek van jobb telefonja, jobb ruhái stb. Ez a versengés, hogy ki végzett "jobb" egyetemet kb ez a kategória, csak ez már az idősebb "gyerekek" vagánykodása egymás közt. Ha már felnőnek ténylegesen, és elkezdenek a munkaerőpiacon érvényesülni, akkor kezdik normál esetben elhagyni ezeket.