Megérte szerintetek átjelentkeznem az Óbudai Egyetemre?
Még anno 2016-ban kezdtem a BME-VIK-en németes villanyképzésen (Bsc) (matek, fizika, német emelt érettségivel - rendre 78, 73, 84% - többi közép is ötös amúgy (421 ponttal asszem)). Első félév gatya lett, igaz, feladadtam, majd passziváltam, utána 2017-ben újrakezdtem, majd három tárgy nem lett meg, aztán a jelek, ami még egy év csúszás. Azután - mivel az átlagom gyenge lett - nem kerültem specializációra (nem azt jelöltem meg, amire elég lett vna az átlagom), így még egy év csúszás. Ezután letettem a lantot és átmentem az ÓE-re, ahol most fogok záróvizsgázni. Így 2020 febr. helyett '23 februárjában kapok diplomát (3 év csúszás). Úgy ítélem meg, hogy nagyban közrejátszhatott az, hogy aspergerem van (ami a végrehajtó funkciók, centrális koherencia és a kommunikációs készségek deficitje), ami negatívan befolyásolja a tervező-szervező és lényegkiemelő készségeket. Úgy összességében lehet, hogy hiányzott belőlem az akarat, hogy ezt végig akarom csinálni és hogy igenis mérnök leszek.
Az IQ-m a pszichiáter által felvett Wechsler-IV tesztje szerint 120, de megírtam a Mensa belépő nonverbális (kultúrafgtlen) tesztjét is, amely a 135+ értéket hozta ki és tag is lettem. Valószínű, nem az értelmi készségeimmel lehetett a gond, hanem az értelmezéssel és a kommunikációval és a szocializációval. Ezek fényében vajon jó döntést hoztam?
A helyedben nem paszivizáltam volna és abban a félévben elvégeztem volna a szabvál/kötvál és minden felvehető kötelező tantárgyból a lehető legtöbbet és akkor már egy egész jó pozícióban lettél volna, attól függetlenül, hogy csúszol, mert szinten mindneki csúszik a BME VIK-en tehát ez önmagában nem probléma.
Ettől függetlenül, így is mérnök lettél csak az Óbudain és valószínűleg nem fog sok diszkrimináció érni miatta vagy éppen semmi, tehát nem rossz ez a kifejlet sem.
Legyünk reálisak: 6, lassan 7 éve kínlódtál ugyanazzal a szakkal. Az OE-n sok dolog máshogy megy, vannak tárgyak, amik sallangmentesebbek, de még mindig a rangsorban a top 3 intézmény egyikéről beszélünk. Ha nem változtatsz radikálisan a tanulási stílusodban vagy a hozzáállásodban dolgokon, akkor szakmailag soha nem leszel kompetens. Az iparban egyszerűen nincs ennyi fölösleges faszolásra lehetőséged. Vagy megtanulsz gyorsan tanulni vagy túl sokat nem számít a diplomád, akárhol szerzed is meg.
3 és fél éves szakot annak duplája alatt alig tudni befejezni már nem a képzés nehézségén múlik, hanem azon, hogy a hallgató mennyire nem tud vagy akar tanulni. Aspergerrel meh IQ-val dobálózás ide vagy oda.
Nagyon intelligens lehetsz, ha ezen utólag gondolkodsz. Ha azt mondjuk, hogy nem érte meg, mit fogsz csinálni, otthagyod az oe-t záróvizsga előtt és visszamész szopni a bmere? Vagy mi értelme ennek a kérdésnek?
Szvsz akinek ekkora kínlódás egy diplomát megszereznie, annak eleve nem kellene egyetemen pazarolnia az idejét.
Szerintem időpocsékolás, olyan munkakört kell keress ahol kevésbé fontos a kommunikáció ill. a gyors fejlődési lehetőség.
Mérnöknek viszont igen is kellenek ezek, nem is kicsit.
Fontosabb az hogy meg tudd magad értetni az emberekkel, mint az IQ szám.(bár ennek én sosem láttam értelmét, mindig olyan emberek érvényesülnek akik el tudják adni a tudást, nem az akinek van és nem tud vele mit kezdeni)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!