Van itt olyan, akinek elektív mutista a gyermeke, és most kezdte a gimnáziumot?

Szerintem se lenne szabad egy ilyen gyermeket csak úgy random bedobni egy osztályba. Minimum az osztályfőnöknek + iskolapszichológusnak kellene felkészítenie minden egyes tanárt egyenként + az osztályt akár több beszélgetésen keresztül a helyzetre. Speciális iskola sem rossz ötlet. Pszichiáterétől kérjetek tanácsot.

#2 egyáltalán nincs Magyarországon keret arra, hogy ilyenre felkészítsenek egy átlag pedagógust. Nálunk, is van olyan az osztályban, akiről nem tud, hogy ilyen problémája van-e, de szó szerint senkivel nem beszél. Ez már csak azért is probléma, mert akárhányszor csoportmunka van, akinek vele kell dolgoznia mindig megszívja, mert annyira lehetetlen vele a kommunikáció. Ilyen problémával sajnos soha nem lehet valaki egy osztályközösség része

Elfogadás, megértés, soha nem létezett, már nem bántásképpen mondom. 25 éves vagyok, kiszámolhatod mikor voltam első osztályos. Semmi bajom nem volt, azontúl, hogy masszív allergiás emberként saját ételt kellett vinnem, nem ehettem semmi más iskolai kaját, és nem mehettem kirándulásokra - egyrészt egy tanár sem vállalta a befulladás veszélyét, másrészt nem romlandó étel csomagolása is probléma volt. Kötelező néptáncon nem akarta a többi gyerek megfogni a kezem, hogy nehogy elkapják az allergiát, nem ülhettem ebédnél az osztálytársaimmal, mert nem fogadtak be, merthogy én mást eszek, mint ők, állandóan ment a csúfolódás, kirekesztés, és mindenhol ez volt, hiába volt több iskolám. Engem is teljesen tönkretett az iskola. Soha nem volt önbizalmam, és szerintem már nem is lesz, barátom igazából csak 1-2 van, ösztönösen kerülöm a társaságokat. A rengeteg bántás ráadásul pszichésen megviselt, és elkezdtem hadarni, dadogni, holott eredetileg kicsinek nem voltam beszédhibás, de a mai napig beszédhibás maradtam, noha sokat javult, és törekszem én is a javulásra, de nem telt el érettségi óta még elég idő, azt hiszem. Utólag az lett volna a legjobb, ha magántanuló lehetek, mert a matekon kívül amúgy mindig minden négyes-ötös volt, és tudtam egyedül tanulni. A te lányod esetében, ha befér speciális iskolába, esetleg még az lehetne jó, másnem a következő tanévtől, addig meg magántanulóként lehetne. Csak persze egyedül tanulni, meg eleve otthon lennie valakinek vele és segíteni, egy nagyon nehéz feladat, legtöbbeknek nem megoldható. De vagy ez az út, vagy teljesen tönkreteszik. Szerintem. Ne haragudj, de borzasztóan szerencsés osztályt és jó tanárokat kell kifogni ahhoz, hogy egy gyerek "kilógása" a sorból ne tegye őt tönkre.