21 évesen egyetemet kezdeni nappalin?

Nagyon sok szakon önköltségesen is nagyságrendileg ugyanannyi pont kell.

Milyen szakot szeretnél tanulni?

#3: Nem is értem, hogy írhat le valaki ilyen butaságot. Még hogy ugyanaz volna a bejutási ponthatár önköltségesen, mint államin? Van, ahol rendszeresen 100 pontnál is nagyobb a kettő közötti különbség! Szóval az érettségi és középiskolai eredményei alapján simán lehet, hogy valaki tényleg teljesen esélytelen valamelyik állami képzésre való bejutásra, míg az önköltségésen szinte biztosan bent van.

Egyébként az eredeti kérdésre válaszolva: 21 évesen végképp nem késő elkezdeni egy nappalis képzést. Ennél jóval idősebbek is beiratkoznak, még csak ki sem fog a kérdező lógni a sorból. Inkább az lehet problematikus, hogy nappali képzés mellett mennyit fog tudni dolgozni. Sokan eltervezik, hogy dolgozni fognak, aztán keményebb képzések esetén egy éven belül rájönnek, hogy nem igazán egyeztethető össze még félállás sem a képzéssel. Egyrészt a félévente változó órarendhez nem sok munkahely van, amely alkalmazkodni kész, másrészt a félévek második felében sok helyütt akkora a tanulási terhelés (beadandók, zárthelyik, vizsgák), hogy csak az eredmények rovására vagy a bukások kockáztatásával lehet dolgozni is. De ha a kérdező erre a következtetésre jut, még mindig otthagyhatja a munkahelyét és felvehet diákhitelt, hogy végigcsinálja az egyetemet. Úgyhogy a dolog megoldható, szerintem nyugodtan vágjon bele.

#5: Egyáltalán nem kaptam fel a vizet, csak a válaszoló egyértelműen hamis állítást fogalmazott meg tényként, és ez bizony félrevezető mindenkinek, aki ezt olvassa. Ezért gondoltam fontosnak, hogy korrigáljam.

Az pedig egyáltalán nem igaz, amit állítasz, hogy a felkapottabb szakokra így is, úgy is nehéz bekerülni. Idén például a BGE Külkereskedelmi Karán az igencsak felkapott kereskedelem és marketing szakra államin 400 pont, önköltségesen pedig 280 pont volt a határ.

Egy másik példa: az ELTE-re a jogász szakon idén 475 pont volt államin és 350 pont volt költségtérítésesen a ponthatár. A példákat persze hosszan lehetne még sorolni. Gondolom, a kérdező megnézte az idei ponthatárokat, s emiatt látja magát az állami képzésre esélytelennek, aköltségtérítésesre esélyesnek.