A tanulási nehézségre jár az egyetemi felvételikor többletpont?

Fogyatékosság jogcímének igazolása esetén 40 többletpont jár minden alapképzési szakon, osztatlan képzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen, kivéve ahol gyakorlati vizsga alapján számítják a felvételi pontszámot.

Fogyatékossággal élő az a jelentkező, aki:

mozgásszervi fogyatékos,

érzékszervi (látási, hallási) fogyatékos,

beszédfogyatékos (diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés stb.),

autizmus spektrum zavarral vagy

egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási-, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszortográfia, hiperaktivitás-, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

A jelentkező fogyatékossága, sajátos nevelési igénye kizárólag részletes szakértői véleménnyel igazolható.

#4: Én úgy értelmezem, hogy a te eseted nem tartozik a taxatíve felsoroltak közé, úgyhogy nem jár a többletpont.

De nem az számít, hogy én vagy te hogy értelmezzük, hanem az, hogy az Oktatási Hivatal hogyan. Ilyen kérdésekben érdemes az illetékeseket megkérdezni, ők biztosat tudnak mondani: [link]

[link]

Nem minősül fogyatékosságnak a tanulási nehézség, és nem jár többletpont tartós vagy krónikus betegségért (pl. cukorbetegség, szénanátha, ételallergia, lisztérzékenység, epilepszia stb.) sem.

Ez alapján nem jár pluszpont.

A hátrányos helyzetű jelentkező számára 40 többletpont jár minden alapképzési szakon, osztatlan képzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen, kivéve ahol gyakorlati vizsga alapján számítják a felvételi pontszámot.

A felsőoktatási felvételi eljárás során az a jelentkező jogosult hátrányos helyzet jogcímen többletpontra, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 67/A. §-a alapján, a törvényben meghatározottak szerint hátrányos helyzetűnek minősül és a jelentkezés időpontjában huszonötödik életévét még nem töltötte be.

A települési önkormányzat jegyzője a kérelmező hátrányos helyzetének fennállását állapítja meg, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és

alacsony a szülők iskolai végzettsége, vagy

alacsony a szülők foglalkoztatottsága, vagy

elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények között él.