Miért akar bárki is főiskolára vagy egyetemre járni ha nem fogja kamatoztatni az életben?

Azért az utolsó kijelentésed túlzás. Én pályakezdőként, érettségivel (kihagytam egy évet egyetem előtt), 2 nyelvvizsgával (angol és német B2) alig találtam magamnak olyan munkát, ahová ne kellett volna X év tapasztalat vagy szakképesítés. Már láttam olyat is, hogy gyárba kértek. Ezeket nyilván csak továbbtanulással érheti el az ember.

Személy szerint én nem vagyok se élsportoló, sem zenész vagy nagyobb művész, így a "hagyjuk ott a sulit és építsük erre a karriert" opció is kimarad nálam.

Meg hát mindenki azt kezd az életével, amit akar, ha tanulni akar évekig, akkor tegye. Ez miért zavarja annyira másokat? Sőt sokszor 18 évesen a legtöbb fiatal azt se tudja, hogy mihez kezdjen az életével, így belekezd olyan dolgokba, ami lehet hogy később nem is fogja őt érdekelni.

Nem tudhatod, hogy nem fogod kamatoztatni az életben. A kényelmes irodai jól fizető állásoknál általában feltétel egy diploma, akkor is, ha nem szorosan kapcsolódó területen szerezted.

Lehet h vannak jól fizető munkák 8 általánossal is, csak nem mindegy, hogy a beledet kell-e érte kidolgozni és a testedet tönkrevágni, vagy kényelmesen és kulturált környezetben dolgozhatsz.

"Egy csomó zenész, sportoló, nagy ember még a középiskolát is otthagyta és hatalmas karrierjük lett."

A túlnyomó többségüknek nem lett semmilyen karrierje, csak azokat a tömegeket nem látod, mert őket nem mutogatják a tévében.

(2-es vagyok)

Ugyanazokkal az érvekkel tudnék jönni, mint #3. Nem mindegy, hogy egy gyárban 12 órában, és/vagy több műszakban dolgozom ki a lelkem, ezzel tönkretéve a testemet, hisz nem vagyok olyan kondícióban, hogy bírjam hosszútávon.(45 kg vagyok, ráadásul gerincproblémám is van). Meg ha már 12 éven át kitűnő tanuló voltam, van nyelvérzékem, illetve gyorsan tanulok, viszont nem akarok orvos vagy mérnök lenni, hanem mondjuk közgazdász, akkor miért ne vegyem hasznát a tudásomnak? Ha nem fogom kamatoztatni a jövőben, akkor ez van, majd tanulok mást. Nem fog összedőlni ettől a világ

Egyrészt, nem feltétlen tudod azt előre megmondani, hogy mit fogsz kamatoztatni a jövőben.

Másrészt, nem csak azért lehet egyetemre menni, hogy abból majd egy szakma/karrier legyen. Szimpla tudásvágyból, érdeklődésből is lehet menni. Én például tervezek elvégezni egy olyan szakot, amellyel nem tervezek karriert (bár sosem lehet tudni), egyszerűen csak nagyon érdekel, mert a szenvedélyemmel és egyben hobbimmal kapcsolatos, és boldoggá tenne, hogy ha azt tanulhatnám. :)

Nem is az életben akarom kamatoztatni, hanem a munkámban. Egyébként tudásvágy. Élvezem amit tanulok, nagyon jó a közeg, rengeteg szakmai kapcsolatot is kiépítek, szakmai gyakorlat, barátságok, rengeteg a lehetőség, pl koli, erasmus, programok, kedvezmények. Meg az egész egy nagy buli. Nem feltétlenül a klasszikus értelemben vett bulira kell gondolni, szerintem az is nagy buli, mikor közösen szenvedünk a feladattal.

Egyébként nekem a legfontosabb szempont hogy nem tudom nem tanulni ezt. Vagyis nem tudom elképzelni, hogy elégedett legyek enélkül a tudás nélkül.