El tudod magyarázni? (Kémia)

Szia!

Ha dobsz privátban egy email címet, küldök neked segédanyagot. És ha van kérdésed, válaszolok.

Ion: elektronleadással/felvétellel jön létre. Erre példa a NaCl. A nátriumnak van egy felesleges elektronja a külső elektronhéján, amitől meg akar szabadulni, hogy zárt legyen az elektronszerkezete (a zárt azt jelenti, hogy a héjai vagy üresek, vagy tele vannak elektronnal), ugyanez a klórnál úgy van, hogy pont egy elektron hiányzik neki. Tehát az egyiknleadja, a másik felveszi, így lesz a nátriumion Na(+), a klór Cl(-). Elsőre furának tűnhet, hogy miért az a plusszos, amelyik lead, de azért van így, mert az elektron negatív előjelű, tehát a protonok lesznek többen (1-gyel több lesz a proton), és ezt jelöli a +-. A klórnál pedig az elektronok lesznek többen, ezért mínuszos lesz.

Az is lehet, hogy több elektront adnak/vesznek az atomok. Például a MgS esetén a magnéziumnak 2 „felesleges” elektronja van, a kénnek pedig 2-re van szüksége, így lesz Mg(2+) és S(2-) ion a két atomból. Ezeket úgy olvassuk ki, hogy kétszeresen pozitív magnéziumion és kétszeresen negatív szulfidion (a kén esetén nem „kenidion” lesz, hanem megmaradt a latin elnevezés).

A szükséges elektronok számát onnan tudjuk meg, hogy hányadik főcsoportban vannak az elemek. Főcsoportok: a periódusos rendszer első két oszlopa, a harmadik oszlop a bórral kezdődik, ettől jobbra van a 4., 5., 6., 7., és 8. főcsoport. A hidrogént kivéve (neki 1 elektronja van és 1 kell, hogy a héliumra hasonlítson) mindig 8-f elektronra van szükség a feltöltődéshez, például a bórnak 8-3=5 elektronra. Érthető okokból „sok” elektront nehéz összeszedni, így a kevés elektront tartalmazó atomok igyekeznek megszabadulni a külső elektronjaiktól. A 8. főcsoport elemeinek (a héliumot leszámítva) 8-8=0 elektronra van szükségük, mert ők már alapból zártak. A hélium 2 elektront tartalmaz, de ő annyival boldog.

Általában ionos kötés fémek és nemfémek között jön létre, ez egy jó fogódzkodó ahhoz, hogy könnyebben el tudjuk dönteni.

Molekula: azok a molekulák, amik kovalens kötéssel jönnek létre. A „cél” ugyanaz, vagyis hogy zárt legyen mindenki, csak a taktika más; nem leadják/felveszik, hanem közössé teszik. Kb. ezt úgy képzeld el, hogy neked az egyik kezedben van 2 forint, egy barátodnak 3 forintja van, és ha a pénzes kezetekkel kezet fogtok, akkor mindkettőtöknek 5 forintja lesz. Például a HCL eseetén a hidrogénnek és a klórnak is 1-1 elektron kell, ezért mindketten közössé tesznek egyet-egyet, így jön létre a kötés. Itt is lesz egy kis „+-”, ezt hívjuk polaritásnak; ha az elektronok egyensúlya felborul a kötésben, akkor poláris, ha nem, akkor apoláris molekulát kapunk. Ha két atom van, akkor olyan, mint a libikóka; a hidrogénnek 0 „saját” elektronja lesz, a klórnak 6, tehát a klóros rész negatív lesz, a hidrogénes pozitív. Ez a másodrendű kötésnél lesz majd érdekes (ami pont úgy működik, mint a mágnes). A H2O esetén két hidrogén tesz be az oxigénnel egy-egy elektront, így mindenki igpnyei kielégülnek.

A kovalens kötés többnyire nemfémek között jön létre, és adott esetben többen is részt vehetnek a reakcióban.

Nagy vonaakban ennyi. Ha egy feladatot nem értesz, akár privátban is elmagyarázom.