Milyen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem molekuláris bionika mérnöki alapképzése?

Nehéz. Az 1. évben reggel 8-tól átlag 6-ig órája van az embernek, emellett bizonyos tárgyakból hétről hétre kell készülni. Az 1. és 2. félév során párhuzamosan van 3 fajta matematika tárgy (analízis, diszkrét matematika, lineáris algebra), programozás, szerves kémia, biokémia, sejtbiológia. Nagyon sokat kell tanulni, a programozás tempója nagyon gyors, főleg ha nem tudsz programozni, és nehezen áll rá az agyad. Én úgy látom, hogy emelt matekkal és infóval érdemes jönni, mert inkább az infós irányra van feketve a hangsúly.

Kutatásba be lehet kapcsolódni - az adott oktatónak írsz, hogy tetszik a tárgya / kutatása, lehet-e csatlakozni - ha azt mondja hogy igen, akkor mész. De az 1-2. év alatt nagyon kevés ember csatlakozik bárhová is, mert annyi a tanulnivaló, hogy örül, ha túléli az adott félévet. Nagyon sokféle kutatás van, vannak fehérjékkel, sejtekkel kapcsolatos kutatások, de mesterséges intelligenciával, robotikával kapcsolatosak is.

Ez nem egy könnyen elvégezhető szak, sokat kell tanulni eléggé. A megajánlott jegy szerzése sem extra gyakori, sok vizsga van, főleg az elején, pl analízisből szóbeli is van meg matematika szigorlat az összes matek tárgyból.

Az oktatók között vannak korrektek és nem korrektek (akárcsak minden más egyetemen).

Semennyiben nem nyilvánul meg a vallásosság. Van kereszt a falon, vannak misék, de nem kötelező járni, csak jön az email néha róla, hogy lesz ebben és ebben az időpontban. Nem kell ámennel meg mit tudom én mivel köszönni senkinek sem.

Koliról nem tudok nyilatkozni, nem voltam kolis, másoktól annyit hallottam, hogy nézik a felvételnél, hogy gyakorolja-e valaki a vallását és van néhány kötelező kolis program.

Ha előre szeretnél készülni, akkor mindenképp nagyon jó emelt matek tudást javasolnék + emelt infót, programozni megtanulni. A legtöbben a matek vagy prog miatt csúsznak.

A tehetségprogramban nem voltam benne, csak az extrém kiváló tanulók jutnak be, extrém magas átlaggal.

Nekem a szakban az volt a nehéz, hogy nagyon sok nehéz tárgyra kellett egyszerre, párhuzamosan készülni. Pl a 3 matek és a prog egy félévben van - ezek mind olyanok, hogy van félévközi számonkérés (zh-k), kis zh-k, folyamatos készülést igényelnek, de amikor 7 körül esel haza, nehéz még leülni és mindenből készülni. A tempó is nagyon gyors.

Azt kell tudni róla mindenképp, hogy nem kapsz mély tudást egyik területen sem. Kicsit ért az ember mindenhez. Emiatt egy BSc-s diplomával hátrányban lehet az ember a munkaerő piacon egy villamosmérnökkel vagy egy biológussal szemben, hacsak nem képzi önmagát nagyon önállóan. Mindenképp javasolt egy MSc elvégzése - sokan meglepődtek a képzés végén, hogy "nem értenek semmihez sem igazán" és most mihez kezdjenek, meg jajj csak kell egy mestert is csinálni. Legtöbben programozni mennek el BSc után, ha nem csinálnak mestert, mert ahhoz tanítanak a legtöbbet, de pl laborba kissé nehéz értelmes munkakörbe bekerülni vele. De nyilván programozni is csak az tud elmenni, aki jól tudta teljesíteni a tárgyakat, aki éppen csak átment rajta annak nincs elég tudása hozzá.

Nincs a tárgyakról hivatalos leírás, mindent jelszavas hozzáférés véd, illetve a tárgyak tematikája akár évfolyamonként is változhat

Annak ajánlom a szakot, aki komplex tudást szeretne több területen és nem fél attól, hogy esetlegesen magának kell kitaposnia az ösvényt, illetve aki eleve szeretne mesterképzést is csinálni.

Aki olyan alapképzést szeretne, amivel utána nagyon könnyen talál jólfizető állást (és nem akar MSc-re menni), az ne erre jöjjön. A szakot még elég kevés helyen ismerik, félnek tőle, hogy mit is tud az illető ilyen kevert tudással.

Amit tudok, hogy bionikáról mentek és msc, az a BME egészségügyi mérnök, biomérnök, gyógyszervegyész-mérnök, biotechnológia, gazdinfó. Volt évfolyamtársak közül ilyen mesterekre mentek tovább sokan, leginkább az egészségügyi mérnökre.

Csak 1-2 tárgy van a SE-n, csak 1-2 oktató tanít onnan, inkább csak a nevét adja a SE a képzéshez, és az orvosi biotechnológia msc-ben vesznek részt igazán.

Az elején vannak szintfelmérők, ha nem sikerül jól, annyi a következménye, hogy 0 kredites felzárkóztató tárgyra kell járni, és a rendes matek / kémia /fizika tárgyakból addig nem vizsgázhatsz, amíg nem sikerül a felzárkóztató. Tehát az 1. félévben párhuzamosan vannak a felzárkóztató tárgyak a rendes tárgyakkal, így még kevesebb ideje van az embernek.

Az én évfolyamomból 47-en szereztünk anno diplomát és eredetileg kb 90-en kezdtük el. Sokan csúsztak és sokan el is mentek az 1. vagy 2. félév után mert nem szerették / nehéz volt, de pontos számokat nem tudok mondani.

Szabvált a kar kínálatából lehet felvenni, vagy el lehet menni vendéghallgatónak, de ezt már a másik egyetemmel kell lerendezni valahogy, és aztán az ITK-n elfogadtatni valahogy az elvégzett tárgyat.

Az, hogy az itteni képzés sokkal jobb a szegedinél, SEMENNYIRE SEM IGAZ. TELJESEN MÁS A KÉT KÉPZÉS, annak ellenére, hogy ugyanaz elvileg. A szegedi képzés a biológiára, genetikára fekteti a hangsúlyt, míg a PPKE az infós, programozós irányra.

Szia! Én tehetségprogramos hallgató vagyok, most is az itk-ra járok. Sokmindenben egyetértek az előttem válaszolóval, ugyanakkor az extrém nehézséget cáfolnám. Biztosan fogják páran azt mondani, hogy ez csak amiatt van, mert biztos hihetetlenül okos vagyok meg minden, de ez nem igaz. Olyan emberek alkotják a baráti köröm nagy részét, akik nem tehetségprogramosok. A tanulás során nagyon sokszor kérek én is segítséget tőlük (és ez persze visszafele is működik) és nemegyszer tapasztalom, hogy sokan jobbak is akár egy-egy témában, mint a tg-sek. A tg-sek szerintem inkább azok, akik minden tárgyból kb jól teljesítenek. (Pl én szerintem nem vagyok erős egy irányban sem nagyon, viszont mindenben olyan közepes/jó vagyok. És ezzel bőven megvan az átlagom a tg-hez.)

Ezzel együtt emelném ki a szak nehézséget is. Maga a szak szerintem nem nehéz annak, aki hajlandó kis időt szánni a tanulásra és nem egy bulizós, ereszd el a hajam egyetemi életet akar élni. (Plusz jó matek alapjai vannak. Ez tényleg segít, minden mást annyira az alapoktól tanítanak h simán le lehet hozni. Programozni én pl nem tanultam soha, nem is mondom, hogy hasítottam belőle, de a legnehezebb részeknél is az erős 3as szintet hoztam.)

A vallásosság pedig szerintem megnyilvánul, az előző megfogalmazás kicsit erős és durva volt szerintem. Tény, hogy senkire sem erőltetik rá a hitet vagy annak gyakorlását, de aki szeretné mégis megélni ezt, az megteheti. Emellett az egyetem szellemiségében, a rendezvények szervezésében is megnyilvánul valamelyest, pl a programokban, amelyeket a gólyáknak szerveznek első évben. (Például nálunk nem rögtön ottalvós gólyatábor van, hanem először egy napközis jellegű ismerkedős hét és utána év végén a gólyatábor.)

Elhelyezkedéssel és specializációval kapcsolatban egyet is értek, meg nem is. Nagyon sok olyan terület van, ahol kapkodják a hallgatókat, úgyhogy ha ez a cél, lehet találni rengeteg olyan utat is, ami egy konkrét tudás és jól fizető meló felé visz. Ugyanakkor tény, hogy sokan mennek el kutatni, phd-zni tőlünk, ezek pedig nem fizetnek olyan jól, nem is feltétlenül könnyű kutatóként elhelyezkedni.

Amit viszont eddig nem kérdeztél és nem emelt ki az előző válaszoló sem, és szerintem igencsak fontos része az egyetemi létnek, az a közösség. Nálunk viszonylag kevesen vannak a többi egyetem létszámához képest a karon, így a legtöbb embert ismerni fogod minimum látásból, sőt, a tanárok téged meg név szerint fognak akár tudni. Van egy Animátor közösség nevű társaság is, akik rengetegsok jó programért felelősek és akik végig a kezüket fogják a gólyáknak az első év alatt. (Meg akár később is.) Tudom, ez rengeteg másik egyetemen is így van, viszont a többi egyetemhez képest, ahol azt hallom, hogy az ilyesmi nem működik, itt működik. Működik, mert 1 mentorra max 3-4 ember jut és így mindenkire van idő.

#6 azért az eléggé félrevezető állítás hogy "nem nehéz annak, aki hajlandó kis időt szánni a tanulásra". Az összes többi kérdésnél leírják a gyk-n is, hogy igenis nehéz a szak, nem szabad félvállról venni és tanulni kell sokat, + hogy kb semmi másra nem lesz az 1-2. évben ideje az embernek.

Illetve az sem igaz, hogy a cégek kapkodnak a bionikás hallgatók iránt. Nem tudom, hogy ezt honnan szedted, főleg, hogy még el se végezted a szakot, gondolom nem doglozol (biztos említetted volna, ha igen...). Minden évfolyamon van pár olyan hallgató, aki nagyon nagyon jó 1-1 területen, ezért sok tapasztalatot össze tud szedni már az képzés során, persze nekik rengeteg lehetőségük van, de az átlag hallgató aki nem kiemelkedő eredménnyel végzi el, korántsem tud nagyon válogatni a jobbnál jobb álláslehetőségek közül. Mindenképpen szükséges egy MSc is mellé, ha az ember jó állás és sok lehetőséget szeretne.

#7 Ne haragudj, ha te félrevezetőnek találod, én így élem meg. Nem nagyon van olyan ismerősöm, akiről ha tudom h leül és készül a számonkérésekre mondjuk előre (heti szinten, nem elhanyagolva a tárgyat, esetleg még előadáson is figyel), akkor ne szerezte volna meg a 3ast, 4est. Az első 2 félévről pedig hiába mondják sokan, hogy nehéz, nekem azok a 4-5höz képest elég könnyűek voltak.

Azt nem írtam egyébként az elhelyezkedéssel kapcsolatban, hogy BSC elég a jó munkához. Kell msc, de azzal már sztem mindenki válogathat.

Én is tg-s vagyok, képzés vége felé járok. Úgy gondolom, alapvetően sok energiabefektetést igényel a szak, de ha ténylegesen leülsz és megtanulod a leadott anyagot, akkor nem érhet nagy meglepetés egyik vizsgán vagy zh-n sem. Én nem tapasztaltam konkrét szivatásokat, mindig kiszámítható volt, hogy mit fognak számonkérni. Sok zh ismétlődik is amúgy, lehet keresni régebbieket. Visszagondolva az anyag se volt sok 1-1 tárgyból (azért volt pár kivétel), inkább az volt nehéz, hogy mindenre párhuzamosan kellett készülni és minden héten volt kis zh, beadandó, stb... Főleg első két év a húzós, de rengeteg konzi van, amit felsőbbévesek tartanak, azok mindig hasznosak. Na de sok szabadidőm nem volt.

Amúgy az tényleg nem igaz, hogy kapkodnak a bionikások után. Minden álláshirdetésben olyan specifikus tudást kérnek, ami egy proginfósnak/mérnökinfósnak/mechatronikásnak/biológusnak sokkal jobban megvan, mint egy bionikusnak. Mivel mindent IS próbálnak tanítani ezen a képzésen, a végére rájössz, hogy igazából nincs semmilyen piacképes tudásod. Így gyakori, hogy a végzettek elmennek eladónak, hr-esnek, vagy adminisztratív munkákra. Nyilván sokan szoftverfejélesztőnek mennek, de ahhoz az egyetem mellett sok-sok egyéni tanulás kell (amire nem feltétlenül lesz energiád és időd:D)

Szinte minden évfolyamtársam elégedetlen a képzéssel egyébként. Vagyis akárkivel beszéltem, azt mondta, hogy nem tudja, akkor merre tovább, és hogy úgy érzik, semmit nem tudnak, de még a legokosabb évfolyamfelelős is ezt mondta. Szerintem a bionika legnagyobb gondja amúgy, hogy elhitetik veled, hogy mennyire keresettek a bionikusok, közben alig kapsz értelmes tudást. 3 és fél éven keresztül sz*psz a rengeteg készüléssel, küzdesz a kiégéssel, nincs időd semmire, rengeteg katalógusos óra van, ráadásul össze-vissza, ezért a legtöbb munka kilőve, nincs kötelező szakmai gyakorlat, ezért lehet 0 munkatapasztalattal lépsz ki az egyetemről. És akkor koppansz egy hatalmasat.

Bionikával 2 út áll előtted: kutatás, ekkor végig kell szenvedned az msc mellett a phd-t, vagy pedig szoftverfejlesztés, ekkor viszont hátrányban leszel olyanokkal szemben, akik alapképzésükön ezt tanulták, tehát itt is kell egy msc.