Mennyit keres egy egyetemi tanár?

[link]

"Az egyetemen, főiskolán oktató tanárok keresete tavaly átlagosan 567 481, míg a középiskolai tanároké 415 396 forint volt."

Nem értem mért kell lepontozni azt a választ, hogy 500 ezer bruttó körül keresnek. Ténylegesen ennyi körül van a fizetésük.

Jó én lehet elfogult vagyok.

Egyik volt gyak vezetőm a Mateking kitalálója. Szerintem ő nagyon jól áll anyagilag, hiszen nem csak magyar közönségnek szol, hanem angol változata is megy pár éve és ahogy hallottam sikeres.

Egy másik oktatóm, aki holnap tart majd pont előadást 1 milliós laptoppal jár (pont ezzel kapcsolatban viccelődött előző héten) és egy +160 fős szoftverfejlesztő cég CTO-ja, ami óriási magyar viszonylatokban tehát ő is elég durván kereshet.

Plusz kb minden más oktatóm közeli viszonyt ápol az iparral és megjelenésük azt sejteti, hogy valószínűleg nem keresnek rosszul.

Meg mindig ódákat zeng az aktuális előadó, hogy milyen nagy céggel milyen projektben milyen munkát végeznek most milyen tanszékkel stb..

Vannak olyan vendég oktatós is akik bemutatkozásuknál emondják, hogy melyik cégben milyen vezetői pozícióban vannak és csak ámulok és bámulok.

Gondolom megfizetik a tudásukat hiszen kb minden félévben 3-4 előadó elmondja, hogy milyen rettentesen sokat tudnánk keresni sima Bsc-vel az ő szakirányukban a multiknál.

Éppen ezért nehezen hiszem el, hogy feladna az oktató a tudásával +1 milliós állás, csak hogy büszke lehessen 200 ezerrel.

Persze, ez a BME és a VIK tehát értem, hogy nem ez az átlag, csak mivel ebben a környezetben vagyok nehéz elvonatkoztatni és bele gondolni, hogy máshol milyen lehet a helyzet.

Szóval értem ... igazatok van. Tényleg nem az átlag a tökéletes mérce és elhiszem, hogy a többség nevetségesen alacsony keresettel oktat.

#15: Jól gondolod: azok az egyetemi karok, amelyek kutatásai az ipar számára közvetlenül profitra válthatók, egész más világot jelentenek. A rengeteg külső finanszírozású projektből sokkal nagyobb jövedelmet össze lehet hozni, mint maga az oktatói fizetés.

Azokon a területeken viszont, amelyeknél nincs vagy alig van lehetőség közvetlen ipari hasznosításra, az efféle mellékjövedelmek esélye a töredékére csökken. Például egy ökológus vagy egy talajbiológus csak szerencsével és hellyel-közzel juthat EU pályázatok által finanszírozott kutatások révén időnként többlet-pénzekhez. Ráadásul az ilyen pénzekhez jutáshoz először le kell tenni kutatásban valamit az asztalra, amihez korszerű műszerek kellenének, ami persze nincs, mert az egyetemnek nincs erre kerete, s ezzel az ördögi kör bezárul. De az eszközöket nem igénylő bölcsészek sincsenek sokkal jobb helyzetben, mert például egy irodalomtudományi vagy nyelvészeti kutatás finanszírozására nagyon kevés pályázati lehetőség adódik. Számukra a többletpénzhez jutás esélye szinte nulla, a normál oktatói fizetésükből kell megéljenek.