Szóbeli érettségire mennyire érdemes azzal a mentalitással készülni, hogy majd lesz valahogy?

Szerintem ez elég sok dologtól függ. Milyen tantárgy, milyen szinten, milyen az eddigi tudásod, mit vár el a tanár, milyen eredmény a cél, tovább akarsz-e tanulni... Idegen nyelvi érettségire például felesleges magolni, ha jól megy az adott nyelv, mert valószínűleg úgyis el tudsz beszélgetni a vizsgáztató tanárral pl. a szabadidődről. Ha nem megy olyan jól, akkor persze ez nem fog működni túl hatékonyan.

Töriből vannak tételek, amiknél az atlasz sokat segíthet, de nem biztos, hogy érdemes erre hagyatkozni. Amúgy én itt is hanyagolnám a magolást, mert a középszintű töri tételeket elég logikusan fel lehet építeni néhány vázlatpont alapján.

Magyarból azért nem árt ismerni azt a művet vagy szerzőt, amiről/akiről a tétel szól. Ehhez nekem nem lett volna elég kétszer átolvasni, de lehet, hogy neked jobban menne. A nyelvtan tételek személyes véleményem szerint elég szárazak, de nálunk rövidek voltak, úgyhogy hamar meg lehetett őket tanulni.

Más szóbelivel nekem nem volt tapasztalatom, úgyhogy nem tudok tippeket adni velük kapcsolatban. De azt azért még mindenképp elmondanám, hogy ne hagyd az utolsó pillanatra akkor sem, ha nem akarsz éjjel-nappal tanulni. Állj neki az írásbelik után, olvasgasd a tételeket, pihenj eleget. Gondolkodj rajta, hogy mit várnak el a tanáraid (persze ennek akkor van több értelme, ha középszintről beszélünk), és azokat a dolgokat mindenképp nézd át alaposabban, amit kihangsúlyoztak az órákon. A pontozás szerintem valamennyire tanárfüggő, de azért elvárja mindenki, hogy tudj beszélni rendesen a kihúzott tételről.