1. Létezik olyan,hogy izohexán vagy izopropán stb.? Ha nem,miért? 2. A ciklopropán...ciklodekán-ban szereplő szénhidrogének csak H2C-k lehetnek?
1. Csak olyat találtam,hogy izobután,aminek C4H10 a képlete,viszont nem értem, miért így rajzolják,hogy
CH3-CH-CH3
|
CH3
Ez nem inkább 2-metil-propán?
Vagy mit is jelent tulajdonképpen az izo-előtag a formára/lerajzolásra nézve?
2. Mitől függ az,hogy megjelenik egy CH2 is a gyűrűben?
CH2
/ \
H2C CH-OH
\ /
H2C-CH2
Elég zavarosan fogalmaztam tudom,bocsi.
*CH3-CH(CH3)-CH3
CH2=H2C/CH-OH=H2C/CH2 (ötszög alakban)
Az "izo" az valamilyen egyezésre utal mindig, ebben az esetben az izomériára. Az izobutánt vagy ahogy te is írtad 2-metil-propánt azért is nevezik így, mert a normál láncú butánnak csak egy konstitúciós izomerje van, így ha azt mondjuk, izobután akkor evidens, hogy erre gondolunk.
Más esetekben pl izohexán azért nem használjuk, mert ott már több izomer van, így nem egyértelmű, melyikre gondolunk. Ott a szabályos nevet kell használnunk.
Másik példa az izopropán, ott eleve nincs is konstitúciós izomer, így nem is beszélhetünk róla, viszont ha funkciós csoportként van róla szó, akkor már van izopropil csoport. Ez abban különbözik a propil csoporttól, hogy a középső szénatommal kapcsolódik a molekulába.
Az izobután= 2-metil-propán, valóban. Izopropán nincs, mert a propánnak nincs más konstitúciós izomerje, csak az egyenes láncú n-propán (n mint normál). A butánnak van ugye a 4 szénatom egymás mellett (normál-bután), meg az izobután, annak ismert a képlete. Az 5+ szénatomos szénhidrogéneknek is van ""izo-izomerje"", pl. izopentán = 2-metil-bután, izohexán = 2-metil-pentán stb. Ezekben mindig a 2-es helyen van a metilcsoport. De az izo-előtagot nem sokszor használják, az a tiszta, ha pl. 2-metil-propánt írsz. Azt mindenki érti.
A második kérdésedet nem értem, linkelj képet is, ha kell! :)
A második kérdésre:
A szénnek 4 a kovalens vegyértéke, tehát 4 kötést tud létre hozni másik atomokkal. Ez a szénhidrogéneknél vagy C-C vagy C-H kötés. A gyűrűben mivel gyakorlatilag -C-C-C- (ugye gyűrűvé összekapcsolódva) kötések vannak, így mindegyik C atomhoz 2 darab H kerülhet.
Ha esetleg az zavart meg, hogy valahol CH2 valahol H2C van, ezek ugyan azok, csak ábrázolás szempontjából a gyűrűnek a kifelé eső részén szokták a hidrogén atomokat jelölni.
Itt behoztad az -OH csoportot is, ami már nem a szénhidrogénekhez tartozik, hiszen oxigént tartalmaz. Ez annyiban változtat, hogy ha -OH kapcsolódik a szénhez, akkor már csak egy hidrogénnek van helye.
Igazából az -OH-nál csak egy oxigén ékelődik a hidrogén és a szén közé. De erről biztosan vannk ábrák a könyvben/interneten.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!