Irodalom tételeket hogyan tanuljam? az irodalom nem megy a fejembe.. egyszerűen elveszek a sorok között amikor olvasom és a végén kb semmi se ragad meg. a töri meg elég könnyen megy mert ott logikailag feltudom építeni

a törinél van előzmény történés és következmény így azt könnyen megtanulom.

de az irodalomnál nincs semmi és nem megy a fejembe...

ti hogy tanultátok a tételeket? pl itt van a mikszát tétel egy része, ezt hogy tanuljam hogy meg is maradjon? nyilván nem lehet szórol szóra.

A jó palócok és a Tót atyafiak

A jó palócok novellái szülőföldjének kedves tájaira, gyermekkori ismerősei közé, a palócok világába vezeti el az olvasót. Mikszáth itt sokkal otthonosabban mozog, mint a tót hegyek között, mintha közelebb állnának szívéhez ezek az emberek. Beleéli magát babonás hiedelmeikbe, átveszi paraszti szemléletüket, sajátos értékrendjüket, hőseit nagy-nagy szeretettel ábrázolja. Ennek következménye, hogy ezekben az írásokban Mikszáth gyakran kilép a kívülről szemlélő és mindent tudó elbeszélő (omnipotens) szerepéből, s szinte észrevétlen nézőpontváltással csak annyit közöl, amennyit szereplői tudnak, látnak, felfognak az eseményekből. Ennek eszköze gyakran a 20. században elterjedő szabad függő beszéd alkalmazása: nem lehet eldönteni, hogy az író vagy a szereplő gondolatait, érzelmeit olvassuk-e.

Parasztjai különböznek a Tót atyafiak bogaras, magányos különceitől. Kedvesek, közvetlenek, jól ismerik egymást, baráti, rokoni szálak fűzik őket egymáshoz, s ezek az emberek faluközösségekben élnek. A Jó palócok kötet 15 kis novellából áll, de ezek együttes terjedelme meg sem közelíti a négy tót elbeszélést.

A novellák színhelyei Mikszáth szülőföldje és környéke pl.: Bodok, Majornok, Gózon, Bágy, Csoltó. Ezek viszont képzeletbeli falunevek. A szereplők több falu lakói, egy idő után azt érezzük, mintha személyesen is ismernénk őket. Az író magatartása: maga az elbeszélő mindentudó. Fontos szerepet játszik az anekdota. A népi babonák, hiedelmek is szerepet kapnak. Jellemzőek a visszatérő szereplők pl.: Bede Erzsi, Gélyi János, Vér Klára stb.…

A novellák bonyodalmát az adja, hogy valamely szenvedély (szerelem/anyagi) eluralkodik a szereplőn. Ezen emberek számára a legfőbb érték a boldogságuk. Lineáris szerkesztésűek a történetek. A táj fontos szerepet kap (emberek hangulatát tükrözi).

A Tót atyafiak kötet novelláiban viszont többnyire magányos, különc hősök szerepelnek.

A két kötetben a közös, hogy Mikszáthot foglalkoztatja az igazságszolgáltatás, azaz az erkölcsi norma és annak megsértése, s aki megsérti a normát, az bűnhődik, s ezt be is mutatja Mikszáth.

Tót atyafiak(1881) A jó palócok(1882)

(magyar területen élő szlovákok) FELVIDÉK (Szlabonya környékén élők)

4 darab hosszabb elbeszélés 15 darab rövidebb novella