Jó a válasz, amit írtam ?? Központi idegrendszerünk mely úton befolyásolja az endokrin rendszernek, a hypothalamo-hypphysealis rendszernek (hypothalamus-agyalapi mirigy közötti) a működését, hogyan alakul ki e területen a neuro-endokrin egység?

A hormonok az idegrendszerrel szoros együttműködésben szabályozzák a táplálkozást, az anyagcserét, a testi és pszichés fejlődést és érést, a növekedést, a szaporodási mechanizmusokat, illetve a teljesítményhez való alkalmazkodást és a test belső környezetét.

A túlnyomóan vegetatív funkciók közül a legtöbb alá van rendelve hypothalamus központi ellenőrzésének, melyet viszont az agy magasabb központjai befolyásolnak. A köztiagy és tágabb értelemben az egész idegrendszer befolyással van a belsőelválasztású mirigyek működésére. A hypophysis hátulsó lebenye a neurophysis valójában a hypothalamus része ( a köztiagyból fejlődik ), anatómiai folytonosság van közöttük, illetve szöveti szerkezetében az idegszövethez hasonló. A hypothalamus nagy neuronjainak ( nagy sejtes magoknak ) axonjai pályát alkotva lépnek a neurophysisbe, és ott axonterminálisaik a kapillárisok falán végződnek. Az axonterminálisokban két peptidhormon ( oxythochin és a vasopressin ) található. A két peptidet a hypothalamus nagy neuronjai termelik és transzportálják. A hátsó lebenyben az axonokból a vérpályába kerülnek, és távoli szövetekhez jutnak el.

A mellső lebeny működését a hypothalamus szabályozza úgy, hogy a hypothalamus neuronjai ( kis sejtes magok ) olyan peptidhormonokat termelnek, melyek az adenophysisbe jutva szabályozzák vérkeringéssel a mirigyszekréciót.

Az adenophysis a szájüreg hámjának kitüremkedése. A trophormonok pedig a periferikus mirigyek hormontermelését szabályozzák, ezek végül nem endokrin jellegű célszerveken fejtik ki hatásukat és visszajeleznek a hipotalamuszba és/vagy hipofízisbe.