Strébernek számít, aki már az érettségi előtt 4 évvel oldja az eddigieket, és kikészül, ha hibát ejt?

Ez nem céltudatosság, hanem súlyos megfelelési- és teljesítmény-kényszer.

Előző évi feladatokat bőven ráér érettségi évében gyakorolni, 4 évvel előtte a legtöbbhöz hozzá se lehet nyúlni, akkor miért hisztizik, ha hibát vét?

A céltudatos tanulás az, ha mindenről olyat vázlatot készít, amiből bármikor tud tanulni, és minden dolgozatra felkészül, hogy később csak ismételnie kelljen. A magolás pedig tilos!

Ami nehezebben megy, azt lehet gyakorolgatni pluszban, de senki nem lett okosabb érettségi feladatok megoldogatásától...

És hova akar menni a siekres érettségijével?

Én inkább tűznék ki egy egyetemi felvételt célul, mintsem egy sikeres érettségit. Utóbbi csak addig kell, amíg felvesznek az egyetemre, a felvételi eljáráson kívül semmi haszna nincs.

Én 21 éve járok iskolákba lényegében folyamatosan és strébernek is mondanám magam. Bár nem minden képzésemet csináltam stréber módon, az tény. Volt, ahol kettessel estem át és tudatosan csak a minimumot tanultam.

Szóval aki annyira törtet, mint ami a kérdésben le van írva, az megfelelési kényszerrel küzd (akár saját magának) és valószínűleg görcsös is. Esetleg a görcsösség pont, hogy a teljesítménye kárára fog menni, mint például nálam is történt anno.

Azt tanuld, ami igazán érdekel, amit szeretsz. Sohase a maximumra törekedj. Mindig legyen célod a sok tanulással, pl. szereted a tárgyat, azzal mennél tovább, hasznosnak érzed stb.

De tudj minimumra is hajtani, tudj magasról tenni dolgokra.

Hidd el, fontos.

Azért, mert nem írsz 100%-kos érettségit mindenből (erre nincs sok esély) még tudsz sikeres érettségit tenni.

De amúgy semmi értelme, főleg, az alaptárgyakból. Ha valaki 4 évig rendszeresen készül, akkor nem lesz gondja. Persze, ha valaki pl. tudja, hogy ő orvosira szeretne menni, akkor gyakorlásnak csinálhatja a korábbi emelt biosz/kémia feladatlapokat. De az, hogy egy hibától kikészül, az nem normális. Inkább kérjen segítséget pszichológustól, hogy mire ez a megfelelési kényszer.