Mit jelent a biotikus evolúció kifejezés?

Nem. A biológógiai evolúció minden élőlény evolúcióját jelenti. Tulajdonképpen fordítható lenne élő anyag evolúciójának is.

A biológiai evolúcióba pont az élet keletkezése nem tartpzik bele (az az abiogenezis tárgyterülete, vagy mondhatnánk kémiai evolúciónak is).

Az élő anyagba a baktériumok, eukarióta egysejtűek, moszatok, nyálkagombák, gombák, növények, és állatok tartoznak bele.

A biológiai evolúció tudománya tehát összességében minden élőlény evolúcióját vizsgálhatja, általános érvényű megfigyeléseket és eredményeket szerez az élőlények evolúciójáról.

A populációk közti kölcsönhatásokkal, a populációkon belüli kölcsönhatásokkal, a környezettel szembeni válaszokkal (élő és élettelen környezettel szemben egyaránt) foglalkozik a biológiai evolúció.

Eléggé tudományterületek határán működő tudomány ez, ami felhasználja az ökológia, a genetika, a matematika, és az összehasonlító morfológiai tudományokat is.

A biológiai evolúció tehát egy mondatban: Az élő anyag időben történő változása.

Fontos hogy ne fejlődést mondjunk.

Az evolúció =/= a fejlődéssel.

Persze fejlődhet egy valamilyen élőlény csoport generációról generációra, de nem szükségszerű.

Néha az evolúció pont, hogy egyszerűsödéssel jár.

Vagy egyszerűen csak változással.

Például mikor a bálnák ősei, amik szárazföldi ragadozók voltak, visszatértek a vízbe (ahonnan még 350 millió éve minden szárazföldi gerinces őse kimászott) akkor nem egyértelmű hogy ez most fejlődés-e vagy sem. Mihez képest lenne fejlődés?

A végtagjaik járásra alkalmatlanná váltak, ellenben kiváló úszóik lettek, és a tüdejük alkalmas lett a hosszú ideig tartó merülésre.

Ezért mondjuk azt inkább, hogy az evolúció folyamatos változást jelent, és nem valamilyen mesterkélt szempont szerinti fejlődést.

Az előadást érdemes úgy kezdeni, hogy definiálod a fentiek szerint az evolúciót röviden. Élő anyag generációkon keresztül történő változása. Ennél rövidebben nem tudod definiálni, és középsuliba teljesen elég ez is.

Arra pedig kitérhetsz, hogy az evolúció elmélet nem magyarázza az élet eredetét, éppezért arról nem is fogsz beszélni, mert nem az elmélet része. Azzal az abiogenezis foglalkozik, hogyan is lehetett az élettelen anyagból idővel élő.

Amit fontos lenne belevenned:

1.) Az élőlények csoportjairól ma középiskolában még teljesen elég, ha annyit mondasz, hogy az élővilágot öt országra osztjuk fel, baktériumok, eukarióta egysejtűek, gombák, növények, és állatok.

Ez az úgynevezett 5 országos (five kingdomes) rendszertan. Ez 1969-ben lépett életbe.

Ennél vannak már jóval modernebb rendszertanok is, amikben baktériumokat, archeákat, és eukariótákat különítenek el, és az eukariótákon belül vannak az egysejtű eukarióták, és minden más többsejtű életforma is, mint a növények, gombák, és állatok. Ez az úgynevezett 3 doménes rendszertan, ami Woese nevéhez fűződik, és 1990-től él a biológiában.

2.) Az élet kialakulása ugyan nem tudjuk hogyan, és hol történt pontosan, de hogy mikortól vannak nyomai a Földön az életnek, arról tudunk.

Ezekről a fossziliákról is mutathatsz képeket, megemlítheted őket. Fontos, hogy ezek mikroszkopikus fossziliák, tehát csak mikroszkóppal készült képeket lehet találni ezekről. A baktérium fossziliák eléggé ritkák, ezért eléggé kevés ismert lelet van, de az biztos, hogy a legidősebbek elérik a 4 milliárd éves kort is.

Tehát mondhatni a Föld kialakulása után igazából már nagyon korán megjelent az élet. Persze ez földtörténeti léptékben számít "koránnak".

3.) Hangsúlyozd ki, hogy a földi élet a létezése alatt a legnagyobb időt bakteriális, egysejtű formában töltötte.

Az első 2 milliárd évben a Földön az óceánokban kizárólag egysejtű élet létezett. Ez hatalmas idő, és igazán meglepő, hogy a többsejtű élőlények csak később kezdtek megjelenni.

4.) Én felhívnám a figyelmet arra is, hogy mekkora nagy hatása volt az életnek a Föld arculatára.

4 milliárd éve a világtengerekben jellemzően nagy mennyiségű vas, és egyéb anyag volt a vízben oldva, a légkör pedig a mai oxidatív hatású légkör helyett reduktív volt. Nem 78% nitrogénből, és 21% oxigénből valamint 1 százalék egyéb gázból állt, hanem 75-78% nitrogénből, nagy mennyiségű metánból, hidrogénből, vízgőzből, nitrogén-dioxidból, szén-dioxidból. Tehát a mai légkörhöz képest teljesen más volt. Ezt a fotoszintetizáló egysejtűek, a cianobaktériumok változtatták meg.

Fontos, hogy egészen a cianobaktériumok megjelenéséig csak kemoszintetizáló élőlények éltek a Földön (mármint a földi tengerekben).

Ez azt jelenti, hogy a szerves anyag nem fotoszintézis (napenergia felhasználása) révén jött létre, hanem kemoszintézis útján.

Jellemzően kén vegyületeket használtak fel az ős baktériumok, sok ilyen baktérium még ma is létezik.

A fotoszintézis megjelenése azért volt nagy durranás, mert a légkörbe óriási mennyiségű oxigén kerülhetett, ami aztán elreagált a tengeri oldott vassal, és vas(II)-oxid lerakódásokat okozott. A hatalmas vörös hegyek Ausztráliában, vagy Észak-Amerikában pl pont ennek a vas leülepedésnek a következményei.

A vas(II)-oxid hétköznapi néven rozsda, és nem oldódik a vízben, ezért ülepedett le.

A víz így vált vas nélkülivé.

A légkörben pedig az élet következtében nőhetett meg az oxigén koncentráció, és egyúttal csökkent le a CO2 koncentráció.

Ez okozott aztán egy hatalmas eljegesedést, amikor is a Föld majdnem egész felszínét jégtakaró fedte be.

(ezt hívjuk "Hógolyó Föld" modellnek, keress rá, érdekes).

Ez már így önmagában egy kiselőadás simán lehet, és már így is nehéz lesz 15-20 percben beszélned róla.

És még egy szó se esett többsejtű életről, szárazföldre kilépésről, vagy emberi evolúcióról.

Az a baj, hogy ez egy hatalmas téma, amiről én sem tudnék érdemben beszélni 15 percben, mert rendkívül szerteágazó.