Ha nem terjed el az alacsonypadló akkor már sokkal gyakoribbak lennének az elektromos buszok?
A full AP buszokon a teljes akkumulátor pakkot a busz tetejére és a korábbi motorsátor alá kell elrejteni, ami korlátozza a hatótávot, pedig annak el kéne érnie egy töltéssel a 300Km-t, hogy megérje megvenni. Most az E-Citaro kapcsán jutott ez eszembe, ahol ideális körülmények között is 150Km a hatótáv, ha a horribilis árát is nézzük ez a busz nem fog elterjedni.
De ha nem terjedt volna el az alacsonypadló, akkor a villanymotorok kis mérete miatt egy olyan konstrukcióba mint például a 200-as Ikarusok, ahol 920 mm volt a padlómagasság a busz utastere alatt is elfért volna egy hatalmas akkupakk, így simán elérhették volna a 300Km-es hatótávot. A negatívum, hogy megnőtt volna a busz menetkész önsúlya, emiatt meg a tengelyterhelése is, ergo csökkenteni kellett volna a szállítható utasok számát például 2-2 üléskiosztással.
Ez most csak egy gondolatkísérlet, mert egyértelmű, hogy nem lépnek vissza az alacsonypadlótól ma már, de ha nem lett volna az AP-forradalom a 90-es években, akkor ma már simán gyárthatnának 300Km-t is tudó normál padlómagasságú elektromos buszokat anélkül, hogy rengeteg kompromisszumot meg tetőre tett extra súlyokkal kellene bajlódni.
Tehát ha nincs alacsonypadlósítás, akkor ma már sokkal elterjedtebb lenne az elektromos busz?
Ha megnézed a BYD K9 elvileg nagyon optimális körülmények között tud 280-290Km-t is, de a gyártó csak 250Km-t garantál, de a K9 egy LE busz, és az akkupakkjai még így is ott vannak mindenütt, hogy a busz közepétől nő a padlómagasság, elől pedig több ülés helyét veszik az első kerékdobra pakolt "szekrények" amikben az aksik vannak.
Az ára sem olyan horribilis, "csak" másfélszerese a dízel buszoknak.
Tehát meg lehet valósítani a 300Km-es hatótávot, csak egy alacsonypaldós busznál nem tudod hová rejteni az akkumulátorokat, ezért is írtam ki a kérdést, hogyha maradtak volna a magaspadlós buszok, akkor vajon már elterjedtebb lenne-e az elektromos hajtás, mert akkor sokkal több hely lenne az akkumulátorok elrejtésére, kevesebb helyet venne el vagy egyáltalán nem vene el helyet az utastérből.
1, Az AP-re társadalmi igény (kötelezettség) van (lsd: idősek, babakocsisok, fogyatékkal élők);
2, AZ Ikarus 200-as széria esélytelen lett volna erre a műveletre még ezzel is megterhelve, mert már egy Ferenciek tere-Blaha L. tér közt összeomlott volna az út kátyújai miatt is. Megerősített karosszériával sem lett volna nyerő. 412-re vonatkozóan meg ne is álmodjunk ilyenről.
3, Ha a nagyszerűen "sikeredett" Modulo-knál ki tudták alakítani az elektromosságot+az alacsonypadlót, akkor nem lehet gond a jövőben sem. Talán még a Volvo Alfa Localonál alkalmazott fél-alacsonypadló megoldás lehet még.
Kitaláltak már erre is megoldást. A busznak van egy előnye a személyautóval szemben: 2-3 percenként megáll 1 percre. A cikkekben (fordítások) akadnak szerencsétlen megfogalmazások, mert 15 másodperc alatt nem teljesen töltik fel az akkut, hanem csak az egy megállónyi távolságalatt elhasznált energiát lehet pótolni. Azt írják, 600 kW teljesítménnyel tölt. 15 másodperc alatt ez 2,5kWh energiamennyiséget jelent. Ez bőven elegendő a következő pár kilométerre.
A kettőnek semmi köze egymáshoz.
Inkább az olajlobbi, technikai határok és pénzhiány amik befolyásolták ezt. Másrészt a buszok tetején legalább ugyanannyi a hely mint az alján.
Nem akarom én a 200-asokat visszahozni, miről beszéltek itt páran? :-)
Arra céloztam, hogy ha a buszok padlómagassága nem csökkent volna le, akkor az OLYAN padlómagasságú járművek mint a 200-asok esetén könnyebb lett volna-e az akkusítás, mint így? Vagyis nyilván könnyebb, csak hogy ez mennyiben segítette volna elő az elterjedésüket.
5-ös! Te el is olvastad az árakat abból a cikkből, amiket linkeltél? A töltők darabja 400 millió forint ha átszámolod, akkor minek szórakoznak velük? Ha ennyire elektromos közlekedés akarnak ennél kevesebb pénzből tudtak volna egy trolivonalat építeni. Ez nagyon szép technológiai demonstrátor, de a életben nem fog elterjedni. A teljesen elektromos buszoknak épp az a lényege, hogy nem igényelnek olyan horribilis infrastrukturális beruházást, mint a trolik.
Az ideális elektromos busz, aminek már lenne piaca az olyan, hogy éjszaka feltöltik, reggel kimegy forgalomba, és estig dolgozik. Ehhez viszont kéne a 300Km-es hatótáv, mert nagyjából ennyit fut egy nap egy városi tömegközlekedési jármű. Ez a szám a "Szent Grál" amit megpróbálnak elérni az elektromos buszokkal. A gyorstöltőkkel az a baj, a brutális áruk mellett, hogy csökkentik az aksik élettartamát, ami meg drágítja a buszt, ha cserélni kell, a tömegközlekedésben pedig ami nem egy luxusszolgáltatás, bizony az ár nagyon fontos tényező, és amíg a elektromos buszok nem tudják legalább megközelíteni a dízel vagy CNG buszok életciklusra vetített költségeit, addig nem fognak elterjedni. Jelenleg ahhaz a Szent Grál célhoz ahogy írtam is a kínaiak BYD K9-ja áll, a maga 250Km-es hatótávjával, de itt meg rettenetes kompromisszumokat kellett kötni az utastér belsejével kapcsolatban.
Utolsó válaszoló: Igen a buszok tetején sok hely van, csak a fizika nem igazán tolerálja az ilyesmit. Egyrészt a busz vázszerkezetét brutálisan meg kellene erősíteni, ez elvileg menne, de a dolog akkor lenne igazán érdekes, ha egy ilyen busszal valaki megpróbálna kanyarodni a magasan lévő súlypont miatt könnyen borulna egy hatalmasat.
Nem akarok úgy tűnik, mint aki folyton csak kifogásokat keres, de én magamban ezeket az opciókat már végigpörgettem és elhihetitek, hogy a nagy buszgyártók mérnökei is, nem ok nélkül nem tudtak még előállni egy alacsonypadlós 300Km-t tudó elektromos busszal.
Jelenleg az elektromos busz akkor működőképes lehet, vagyis lehetne, ha azt a megoldást csinálják, mint a Formula E-ben, hogy kocsicsere, két busz dolgozik váltva azon a fordán (aki nem ismeri a szakkifejezést, ez az egész napos programja egy busznak, hogy mikor milyen járaton kell lennie, amit a buszvezető megkap), amin jelenleg csak egy. Csak akkor megint ott van, hogy alapból drágábbak mint a dízelbuszok, és akkor rögtön vegyünk kettőt? Így működhetne a dolog, tehát reggel kijön a forgalomba a busz, délben-kora délután pedig leáll aznapra, és a forda délutáni-esti részét meg egy másik feltöltött busz csinálja. Tehát lenne egy délutános meg egy délelőttös buszpark, ez oké, csak akkor kétszer ennyi busz kellene, mint most. Hagy ne magyarázzam, hogy ez miért gazdaságtalanabb, mint a mostani megoldások.
Az elektromos buszoknak épp a nagyvárosokban lenne létjogosultsága, hogy csökkentsék a légszennyezést, vidéki kisvárosokban nem egy olyan helyi forda van, amiben napi szinten sincs meg a 150 Kilométer, mert annyi az egész, hogy napi tízszer körbemennek a városban és az kb. 100-120Km arra már nagyon jók lennének a villanybuszok, csak pont ott a legkevésbé zavaró a pöfékelő motor, ahol alapból kevés az autós.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!