Az miért van, hogy még a gazdagabb vidéki nagyvárosokban is pocsék a tömegközlekedés?

Egyrészt azért, mert Pesthez képest kisebb város.

Másrészt, mint te is, meg tudod oldani más eszközzel. Az államnak sokkal jobban megéri, ha te az üzemanyag költséged felét adóba bedobod, mint hogy veszteséges tömegközlekedéssel járjál.

És igen, nekünk vidékieknek vicces azt hallani, hogy a pestiek szidják a tömegközlekedést.

A legnagyobb gond a helyi tömegközlekedéssel (városi), hogy nem, ismétlem NEM lehet megoldani, hogy bevételt termeljen, ellenben az egyetlen nagy célja a lehető legkevésbé mínuszban levés. S ezt nem én találtam ki, BME-n egyik közlekes tanár volt az, aki nem győzte hangsúlyozni.

S mivel Budapest a centrum, a legfrekventáltabb város, nem is kicsivel (ellenben nagyon), így ott van akkora költségvetés, amiből egy sűrűségében Európa élvonalába tartozó tömegközlekedési rendszer kiépíthető és fenntartható (persze a járművel kora, állapota más kérdés, meg a metró-villamos-buszvonalak aránya is mehetne jobban a kötött pályás irányába, de összességében egy a várost jól lefedő, s vállalható időközökkel operáló cumó).

Persze a 3 perc erősen túlzás (kivéve a 7es család), inkább 5-10-15, de értem mire gondolsz.

Öcsém is győri lett, szívja is a fogát néha, lévén hogy szintén nem belvárosban dolgozik, ellenben lakik.

S ez szerintem a jövőben se igen fog megoldódni, hanem ezen városok (Győr, Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs) inkább egy bicajos irányba tolnák el a közlekedést, kifejezetten kerékpárosbarát fejlesztésekkel, ezzel javarészt 'kiváltva' a tömegközlekedést s az autókat (persze nem kiváltva, de mondjuk úgy, hogy a hiányosságok egy részét ezzel kiváltva).

Külföldön is bevett szokás ez, hogy ahol nincs akkora költségvetés, hogy egy minden igényt kielégítő tömegközlekedési hálózatot hozzanak létre, ott a kerékpárok felé nyitnak inkább, mert annak az infrastrukturális és közlekedési pénzügyi vonzatai összehasonlíthatatlanul fenntarthatóbbak (azaz olcsóbb egy jó bicajút hálózatot kiépíteni, akár köztéri tárolókkal és pumpákkal, mint sok buszt venni, s akár garázst bővíteni)

Én azt tapasztalom, hogy a vidéki nagyvárosok tömegközlekedése inkább viszonylatfüggő. Van egy-két olyan járat, ami gyakran jár, a többi meg hol így, hol úgy. Miskolcot tudom példaként hozni. Az 1-es villamos gyakran jár (4-6 percenként napközben, vasárnap is 10 percenként, éjszaka félóránként). A 2-es villamos meg már az a kategória, hogy létezik, de a Vasgyárban (ami a végállomás) kevesen veszik igénybe, így inkább betétjárat, mint külön viszonylat, ami meg is látszik a követési időkön. Volt olyan időszak, hogy vasárnap egyáltalán nem is járt, most is csak kirakatban indítanak vasárnap párat.

Buszok terén a 35-ös jár gyakran, de hétvégén siralmas az is. A többi buszjárat meg létezik, de általában nincsenek összehangolva és a 10-12 perces követési idő már jónak számít. A másik véglet meg az, amikor vonatoznak az ugyanoda menő buszok (pl. 12-22, 32-34, stb.).

Azt azért a fentiekhez tudni kell, hogy a 35-ös az Avasra, az ország egyik legnagyobb lakótelepére megy, az 1-es villamos meg átszeli a várost kelet-nyugat irányba a belvároson keresztül, így mindkettő ebből adódóan sok ember igényeit elégíti ki.

Négyes, ezt én nem hiszem el a kedves tanàr úrnak.

Való igaz, hogy a szolgáltató szintjén csakis külső anyagi támogatással működhet egy tömegközlekedési rendszer, magyarul közpénzből,mert rettentő beruházásigényes és hatalmas állandö költségekkel terhelt iparág.

Àm össztársadalmi szinten olyan sokrétű a haszon, hogy mégis megéri fenntartani. Pár példa: hatékonyabb területkihasználás, kisebb lég- és zajszennyezés, csúcsidőben az autózásnál rövidebb utazási idők, kevesebb baleset és abból eredő munkaidő-kiesés, esélyegyenlőség a mobilitásban (szegényebbek is el tudnak járni dolgozni), stb. Ezek összeadódva bizony nyereségessé teszik a tömegközlekedést, de ez sosem fog a DKV, MVK, TfL, BVG, MTA stb szintjén meglátszani.

a pesti tömegközlekedés kuurva jó nemzetközi viszonylatban is.

cserébe pesten nem lehet autóval közlekedni, más nagyvárosokban meg igen. pl győrben.