Nem merek holnap buszra szallni?

Nem szabad a véletlentől félni, mert akkor soha többé nem hagyod el a szobádat. Engem is taccsra vágott a dolog, de valószínűleg csak azért, mert ennyire felfújták. És szó se róla, végtelenül sajnálom az egészet, de az én életemre különösebb hatással (szerencsére) nincs azon kívül, hogy rátett egy lapáttal a téli depressziómra, hogy én vagyok a sz@r, amiért nekem nincs akkora bajom, mint nekik. Hála az égnek!

Tényleg bármi, bárkivel megeshet, otthon nem ülhet az ember. Az nekem is eszembe jutott az eset kapcsán, egy csomószor meghallhattam volna már, utaztam ilyen autópályákon is, ilyen busszal is. És mégis élek, ők meg sajnos már nem... Igazságtalannak érzem az életet, nekik ugyanannyi joguk volt élni, mint nekem.